Szabina
2 °C
15 °C

Kész a felsőoktatási törvény koncepciója

2011.09.14. 17:24 Módosítva: 2011.09.14. 18:09
Elfogadta a kormány az új felsőoktatási törvény koncepcióját, kodifikált változata a tervek szerint a hónap végéig elkészül, közölte Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár.

A törvény szövegezése zajlik, a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül a javaslat, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek.

Azzal kapcsolatban, hogy a koncepció korábban nyilvánosságra került változata huszonhat felsőoktatási intézménnyel számolt, és a tudományegyetem, a főiskola besorolás mellett átmeneti időszakban egyetemi kategóriák lennének, megerősítette: az a távlati cél, hogy a többkarú, nemzetközi színvonalú és méretű egyetemek tudományegyetemként működjenek.

Beleférhet az integráció

Ott, ahol a helyi, regionális igényeket kielégítő képzés folyik, inkább főiskolai, illetve az átmeneti időszakban egyetemi besorolásban működnének az intézmények. Ezután vagy tudományegyetemmé minősülnének, vagy integrálódnának, vagy főiskolává válnának.

A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet – akár a Corvinus, akár más intézmény esetében – az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott.

Az elfogadott koncepció rögzíti, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal egyfajta szerződést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét. Ennek időtartamát nem határozták meg, Dux László azt mondta, hogy ez szakmánként vagy a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna.

Ésszerű időn belül

A nemzetközi tapasztalatszerzést, tanulmányokat semmiképpen nem kívánják akadályozni – hangsúlyozta, kiemelve: az a cél, hogy a tudás ésszerű időn belül Magyarország gazdaságát, társadalmát szolgálja.

A korábban napvilágot látott koncepcióban sem szerepelt konkrét időtartam. Azt írták, hogy az állami támogatás fejében a végzés után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozni. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 éven belül 15 évet említettek, és ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni lenne köteles a diák.

A finanszírozás mikéntjét még nem fixálták – jelezte a helyettes államtitkár arra a felvetésre, miszerint korábban az szerepelt a koncepcióban, hogy a jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezetet a 70 százalékos fenntartói, 15 százalékos képzési és 15 százalékos tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel.

A keretszámokról a kormány dönt

A finanszírozás jelenlegi elvei jelentősen megváltoznak – hangsúlyozta, hozzátéve: "nem annyira a hallgatók által preferált szakokra, nem fejkvóta alapú finanszírozás történne", hanem az állami felelősségvállalás fokozott megjelenése várható.

A felsőoktatási keretszámokról azt mondta, hogy várhatóan a műszaki, természettudományos és informatikai képzésben emelkedő keretszámokat határoznak meg. A konkrét elosztást azonban kormányrendelet rögzíti majd, ennek jogi kereteit adja meg a törvény.