Budapesten a lakosság fele volt magyar 1880-ban

„A főváros nemzetiségi viszonyairól érdekes felolvasást tartott e hó 17 én az akadémia nemzetgazdasági bizottságában Körösi József, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója. Összeállította a legrégibb adatokat is, melyekből Magyarország fővárosa nemzetiségi viszonyaira következtetni lehet. Így 1483-ból és 1487-ből fönmaradt jegyzékek szerint a birák és tanácsosok magyarok voltak, de a törökök kiűzetése után sok telepítés történvén, a viszonyok a magyarokra nézve kedvezőtlenné alakultak.

Az 1851-iki népszámlálás adatai tökéletesen megbízhatatlanok; azokat ugy vezették, hogy a magyarság számát minél kevesebbnek tüntesse föl, ugy hogy ez ellen maga az idegen származású Terczi polgármester is felszólalt, a miért állásától elmozdították.

Körösi főleg az 1720., 1851. és 1880-iki népszámlálás adataival foglalkozott, ez utóbbinál nem helyeselve, hogy a nemzetiségi fölvételek az anyanyelv alapján történtek, mert az anyanyelv és nemzetiség eltérő oly helyeken, hol gyakoriak a tömeges bevándorlások és nemzetiségi átalakulások vannak folyamatban.

A magyarság száma 1720-ban volt Pesten 20 százalék, Budán 8. 1851-ben Pesten 38 százalék lehetett, Budán 18; 1880-ban 60, Budán 40 százalék. A szerbek számereje még 1720-ban Budán felül volt a 30 százalékon, Pesten 7 százalékot tett, de azóta folytonosan fogyott. Budapesten tehát a lakosság fele magyar, míg a pesti részen a lakosság 55 százalékát teszi, a németek 33, a tótok 10 százalékot. Legtöbb magyar van a belvárosban, azután a Józsefvárosban és Ferenczvárosban.

Figyelemreméltó jelenség az, hogy a nők inkább ellentállanak a magyarosodásnak, mint a férfiak; hogy ennek a nevelés körül minő káros eredményei vannak, azt képzelni lehet. A bevándorlás a fővárosba igen nagy, de nem a magyar alvidékről, hanem a felső megyékből. Vallás tekintetében a helvét hitvallásnak egészen magyarok; utánuk következnek — s ez sokakat meglephet — a zsidók, kik közül 79 százalék tud magyarul, s a 850 névmagyarosításból 400-nál több esik rájok. A katholikusok közül 74, a lutheránusok közül 67 tud magyarul. Körösi ez adatok alapján a főváros magyarosodását örvendetesnek mondja.” Vasárnapi Újság, 1882. május 21., 332-333. oldal)