Orbán élénkítené a szaúdi-magyar kapcsolatokat

Orbán Viktor szerint újra kell indítani a politikai párbeszédet, és meg kell kezdeni a gazdasági együttműködést Szaúd-Arábiával. A kormányfő így nyilatkozott magyar újságíróknak háromnapos szaúd-arábiai látogatásának első napján, hétfőn, miután a fővárosban, Rijádban fogadta őt Abdallah bin Abdel-Aziz, az ország királya, egyben miniszterelnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, továbbá a nem muszlim vallásúaktól szigorúan elzárt két szenthely, Mekka és Medina őrzője.

Orbán egy politikai és üzleti delegáció élén érkezett a Közel-Kelet legnagyobb területű országába, ahová tíz évvel ezelőtt már vezetett egy hasonló delegációt. Akkor az volt a cél, hogy bevonják a magyar gazdaság jelentős külkereskedelmi partnerei közé az arab világot, így Szaúd-Arábiát is. Miután azonban 2002-ben elveszítették a választásokat, ez a kapcsolatrendszer lényegében zátonyra futott, mondta Orbán. Hozzátette: most éppen azért látogattak Szaúd-Arábiába, hogy újrainduljon a két ország között a politikai párbeszéd, és megkezdődjön a gazdasági együttműködés.

A miniszterelnök a királlyal folytatott megbeszélésről elmondta: felhatalmazást kaptak arra, hogy öt témában, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és sportügyekben megpróbáljanak konkrét érdemi együttműködést kialakítani a két állam között. Erről szólnak majd a keddi és szerdai tárgyalások, tette hozzá.

Államkötvény-vásárlás is szóba kerülhet

A miniszterelnököt kérdezték arról, vásárol-e államkötvényt Szaúd-Arábia. Erre Orbán azt válaszolta, hogy a magyar delegáció tagja az Államadósság-kezelő Központ igazgatója is, aki azért jött, hogy áttekintsék, van-e lehetőség az államkötvény-vásárlásban vagy bármilyen más természetű pénzügyi finanszírozásban az együttműködésre. Megjegyezte, már több mint egy éve megbízott egy, az arab világban aktív svájci-magyar bankárt azzal, hogy készítsen elő ilyen típusú együttműködést az arab világ és Magyarország között. "Kedden meglátjuk, mire jutott" – jegyezte meg.

Orbán szerint a legnagyobb gond az, hogy nincs közvetlen légi közlekedés Szaúd-Arábia és Magyarország között. Ha pedig nincs légi közlekedés, akkor egy ország nem megközelíthető, ha pedig nem vagyunk megközelíthetőek, akkor miért jönnének oda, magyarázta, Szerinte át kell gondolni, hogyan lehet a szaúdi turistákat, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket és üzletembereket Magyarországra vinni. Kitérő választ adott viszont a közvetlen légiutazás lehetőségét firtató kérdésre: "meglátjuk, egyelőre a szegény Malév lerongyolódott állapotban van, hónapról hónapra küzdünk az életben tartásáért".

Beszélt arról is, hogy ma 280 szaúdi diák tanul magyar egyetemeken, és ezzel kapcsolatban azt javasolta az uralkodónak, hogy ezt a számot többszörözzék meg. A tárgyaláson - folytatta - szóba került az is, hogy Magyarország mint keresztény ország és Szaúd-Arábia mint iszlám ország nem a civilizációk összeütközésében, hanem azok szövetségében érdekelt. A kormányfő szerint a következő évben már látható jelei lesznek az élénkülő szaúdi-magyar kapcsolatoknak.

Kiutazott az MFB-elnök is

A háromnapos látogatásra Szaúd-Arábia érkezett Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is. A delegáció tagja Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke, Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ igazgatója, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke is, továbbá több üzletember.

Kedden a magyar miniszterelnök találkozik a Súra, a tanácskozó gyűlés elnökével, a Szaúdi Kereskedelmi és Ipari Kamarák Tanácsának elnökével és az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárával. Este megbeszélést folytat Najef bin Abdel-Aziz herceggel, az ország miniszterelnök-helyettesével, belügyminiszterével.

Versenyfutás

Orbán idén nyáron a Fidesz kongresszusán a külpolitikáról szólva azt mondta, hogy megérkezett a legerősebb arab államtól a meghívás, hogy "rendezzük azt, amit az elmúlt nyolc év arabellenes politikája Magyarországon elrontott". Augusztus végén a budapesti misszióvezetői értekezleten pedig arra hívta fel a kormányfő a külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni.

Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal és a felemelkedő közép-ázsiai térséggel, mondta akkor, hozzátéve, hogy álláspontja szerint az új szövetségek megkötésében versenyfutás van, és aki a "transzatlanti hűség" miatt lemond erről, kárt okoz saját hazájának.