Fürjes: Ahol lehet gyorsítani, ott gyorsítunk

Miért van szükség kormánybiztosra?

Ha egy beruházást, projektjellegű feladatot hatékonyan akarunk megvalósítani, akkor a végrehajtást egy kicsi, de ütőképes szervezetre kell bízni, egyszemélyi felelőst kell az élére állítani, aki aztán vagy becsülettel elvégzi a munkát, vagy elviszi a balhét.

Mi lesz a feladata?

A kormány több nagyberuházást is nevesített, amit elő kell készítenem. Be kell mutatnom, mennyibe kerül, milyen közösségi hasznot hoz, miért jó a budapestieknek, Magyarországnak, hogyan teremthető elő a szükséges forrás, mennyi időbe telik a megvalósítás. Javaslatokat teszek a kormánynak, mit építsünk föl. Ha a javaslatot elfogadják, megvalósítjuk e beruházásokat.

Nevesítsük ezeket a projekteket.

A kormány már döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról. Ennek ad majd otthont a Ludovika Campus, a Ludovika, a régi katonai akadémia épületében és az Orczy-kertben. Az új egyetem befogadja a Corvinus egyetem államigazgatási karát, a Rendőrtiszti Főiskolát és a mai nemzetvédelmi egyetemet, bár utóbbi fizikailag nem költözik a Campusba.

Mennyire szorítja ki a lakosságot a parkból az új egyetem?

A lakosság érdeke nem fog csorbát szenvedni. Sőt, felújítjuk a parkot, és azt szeretnénk, ha épülne egy korszerű sportlétesítmény is, ahol tornaterem, edzőtermek, uszoda várná a diákokat, környékbelieket. Remélem, belefér majd a beruházási keretbe. És a Természettudományi Múzeum sem jár rosszabbul terveink szerint, sőt.

Mennyiért és mikorra épülhet fel a Campus?

Húszmilliárd forint nagyságrendű építkezés lehet, ha minden eleme megvalósul, kisebb részben uniós, nagyobb részben állami forrásból. Szeretném, ha 2014-re a teljes beruházás befejeződne.

Mi lesz a másik nagyberuházás?

Az FTC új vezetése, Kubatov Gáborral az élen, úgy tűnik, meg tud állapodni abban, hogy visszaszerezzék az Üllői úti Fradi pályát, amit 2008-ban a magyar állam eladott, és ezzel zsákutcába is terelte a Fradi sorsát. Ha sikerül, szeretnénk egy 22 ezres korszerű focistadiont építeni a Ferencvárosnak. A költségét 12 milliárdra becsüljük. Bízom benne, hogy ha nekigyűrközünk, két év alatt fölépül az új Fradi stadion.

Állami pénzből?

Igen.

Ez a két nevesített projekt van?

Ott van még az Erzsébet téri Gödör is, ami egyszerűen nem lett befejezve. 2002-2003-ban félbehagyták a fejlesztést. Most egy remek koncertterem, klub működik ott, de sokkal több lehetne: van egy félkész színházterem, egy rendezvényterem, egy étterem, és egy háromszáz adagos konyha. Szerintem akár 2013 nyarára be tudjuk fejezni a központ teljes megújítását. Ki kell javítanunk súlyos építési hibákat is – az állam korábbi képviselői nem éltek szerződéses jogainkkal, és ezzel sokmilliós kárt okoztak mindannyiunknak. A kivitelező azóta csődbe ment – ideje helyre tennünk a dolgokat. Még frissebb, tágasabb, szabadabb hely lesz a Gödör Klub és a Design Terminál – minden adottságuk meg van ehhez.

Addig bezár a Gödör Klub?

Úgy akarjuk a kivitelezést lebonyolítani, hogy egy pillanatra se kell majd bezárni a klubot, hiszen ez sokaknak egy fontos, bejáratott hely.

Erre a három beruházásra kell majd ügyelnie?

Van még két elakadt nagyprojekt: az 1998 óta szerkezetkész lágymányosi Tüskecsarnok, illetve amire óriási szüksége van Budapestnek és nagyot dobna a város életén: egy több ezer fős konferenciaközpont. A kormány azt kérte, mérjem föl e lehetőségeket is.

Úgy volt eredetileg, hogy a Nemzeti Színház mellett épül fel egy nagy konferenciaközpont, de végül nem lett semmi belőle.

Így van, ez továbbra is egy lehetséges helyszín, jó adottságokkal. A finanszírozás módját meg kell még vizsgálni. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor a konferenciaközpont ügyét különösen is a lelkemre kötötte.

Mikorra derül ki, hogy lesz-e új konferenciaközpont?

Fél év alatt le tudom tenni a kormány asztalára a jelentést, amiből ez kiderül.
Az említett beruházások felügyeletén kívül lesz még valamilyen feladata?
Úgy határozta meg a kormány, hogy minden olyan építkezésnek, ami 3 milliárd forintnál több pénzbe kerül – és bármilyen forrásból valósul meg, de állami szervezet valósítja meg –, az előkészítését és a megvalósítását felügyelnem kell.

Számos ilyen közös fővárosi-kormányzati beruházás van, de mintha nem lenne igazi az összhang Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Tarlós István főpolgármester között. Ön lesz majd a békebíró?

Világos iránymutatást kaptam a kormánytól: történjenek meg a dolgok. Azzal a szemlélettel dolgozzunk, hogy mit hogyan lehet megoldani, és ne azzal, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. A Budapest Sportaréna, aminek miniszteri biztosa voltam, azért épült fel, mert annak idején a csapat így állt a munkához. Szeretném elősegíteni, hogy a nagyobb fővárosi-állami építkezések is gördülékenyen haladjanak. Ahol lehet gyorsítani, lehet az együttműködésen javítani, ott ez történjen is meg.

Milyen a személyes viszonya Tarlós Istvánnal és Fellegi Tamással? Beszélt-e már velük?

Az első utam a nyilvánosság tájékoztatása után Tarlós Istvánhoz vezet, ő a budapestiek megválasztott képviselője. Levélben már megkerestem, és kértem, hogy az általa megjelölt, lehető leghamarabbi időben találkozzunk. Azokban a beruházásokban is ki szeretném kérni a főváros véleményét, amelyek teljesen állami hatáskörbe tartoznak. Ugyanígy megbeszéljük a budapesti fejlesztéseket a kerületi polgármesterekkel is. Fellegi Tamással folyamatos lesz az egyeztetés, és mivel abban a szerencsémben van részem, hogy húsz éve ismerem, adottak a  feltételek a jó együttműködéshez.

Ki lesz a főnöke?

Közvetlenül a miniszterelnöknek tartozom felelősséggel, és sokat dolgozom együtt még Gál András Leventével, a KIM közigazgatási államtitkárával is.

A napokban volt Orbán-Tarlós találkozó. Részt vett rajta?

A találkozó még az én mandátumom keletkezése előtt történt, ezért nem is vehettem részt rajta.

De gondolom, tájékoztatást kapott róla.

Ez így igaz.

És hogy látja a jelenlegi helyzetet?

Nehéznek és reménytelinek. Az viszont súlyos szereptévesztés lenne, ha én miniszterelnök úr és főpolgármester út találkozójáról pletykálkodnék.

A legnagyobb vita a 100 milliárd forintos troli- és villamos-beszerzésen folyik.

Én az építési beruházásokért vagyok felelős. Ez nem az.

Gondolom ismeri az elődjeit, 2007-től Mesterházy Ernő, Demszky Gábor tanácsadója, előtte pedig Molnár Gyula szocialista politikus töltött be hasonló szerepkört, mint fővárosi kormánybiztos vagy koordinátor. Nem sok sikertörténet maradt fenn róluk.

Hogy mi volt a szerepkörük, azt majd az ügyészség és a bíróság megfejti. Kifejezetten szeretném visszautasítani az urakkal való összehasonlítást. Nagy baj lesz, ha úgy fogok dolgozni, meg olyan eredménnyel, ahogy ők tették. Egyszer volt lehetőségem levezényelni egy közberuházást, a Budapest Arénát, kicsit máshogy történt, mint az urak nevéhez fűződő ügyek.

Én elsősorban arra gondoltam, hogy vagy nem kaptak elég hatáskört, vagy nem volt elég súlyuk.

Hogy mekkora hatáskörük volt és abból kihoztak-e mindent, amit lehetett, arról lehet vitatkozni. Szerintem nem sokat, elvesztegetett idő volt az a nyolc év. És akkor a büntetőkönyv által leírt magatartásokról nem is beszéltem.

Mire gondol?

Legyünk reálisak, a közösségi beruházás egy veszélyes pálya, sokan próbálkoznak sok mindennel. Én a lehetőségét is szeretném kizárni annak, hogy bármilyen tisztességtelen szándék akár csak megfogalmazódjon bárkiben is. Kifejezett kérése volt a kormánynak, hogy átlátható, takarékos módon folyjanak le ezek a beruházások. Ezért én a napokban megkeresem Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék volt elnökét…

Miért nem a jelenlegit?

Őt is meg fogom, csak neki azt gondolom, van most elég dolga. Szeretnék felállítani egy munkacsoportot, ahova meghívom Kovács Árpádot, a Transparency International magyarországi elnökét és néhány szakértőt. Azt kell kitalálnunk, mik a biztosítékai annak, hogy ezeknél a beruházásoknál a lehetőségét is kizárjuk a korrupciónak. Az ÁSZ jelenlegi elnökével pedig azt szeretném megbeszélni, hogyan kaphatnak majd ezek a beruházások folyamatos, és nem csupán utólagos ellenőrzést. Akkor leszek elégedett, ha a csapatunk teljesíti, amit vállal, ha néhány új épületet fölépítünk, és Budapest ezáltal otthonosabbá válik. Ha jobb, barátságosabb otthona lesz a budapestieknek, méltóbb fővárosa a nemzetnek. Mert az építészet is az életet kell szolgálja. Az építészet van az életért, és nem az élet az építészetért. És ez ugyanígy van a politikával is