Sarkalatos törvénybe foglalják az igazságszolgáltatást
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Szerdán folytatódik a parlament maratoni, nyolcnapos üléshete. A különleges alkalomból már reggel kilenckor sor kerül a napirend előtti felszólalásokra - ezeket közvetítjük - majd lezárják a 2012. évi költségvetés általános vitáját, amivel a múlt hét nagyobbik része is telt. Délután kettőkor tér vissza minden a normális kerékvágásba az interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel, melyek közül az interpellációkat megintcsak közvetítjük.
Szerdán még két napirendi pontot tárgyalnak, megkezdik a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat és az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslat vitáját. Ez utóbbi célját egyszerűbb összefoglalni, Gulyás Gergely kezdeményezésének a lényege, hogy végre bíróság elé állíthassák Biszku Bélát az 1956-os megtorlások miatt.
A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény az új alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvények egyike. Legnagyobb újítása talán az, hogy egyben szabályozza a helyi népszavazások ügyét is. A népszavazást jövőben is magánszemélyek vagy társadalmi szervezetek - ez utóbbiak kizárólag a létesítő okiratukban szereplő tevékenységi körhöz kapcsolódóan -, illetve a kormányfő vagy az államfő kezdeményezhet. Az előbbi esetben a kötelező elrendeléshez kétszázezer aláírásra van szükség, százezer aláírás esetén a parlament dönt a népszavazás kiírásáról. Helyi népszavazást is kezdeményezhetnek választópolgárok, hogy hányan, azt az önkormányzat helyi rendelete határozza meg, de számuk minimum a választók 10, maximum 25 százaléka lehet.
Csütörtökön két-két, egymással összefüggő sarkalatos törvényt tárgyalnak, egyrészt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról és a bírák jogállásáról, másrészt az ügyészségről és az ügyészek jogállásáról. Az első javaslat lényege, hogy megszűnik a bíróságok eddigi önigazgatási szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, helyét az Országos Bíróságoi Hivatal veszi át, melynek élére a parlament kétharmaddal választ vezetőt 9 évre a bírák közül, a köztársasági elnök javaslatára. Az OBH mellett tevékenykedik az Országos Bírói Tanács, melynek tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akit az országos bírói értekezleten választanak meg. Az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását.
Az igazságügyi minisztérium eredetileg az OIT felállítását megelőző rend szerint, a minisztérium alá rendezte volna a bíróságok igazgatását. Arról, hogy végül ez nem így lesz, arról a Fidesz szeptember eleji, hajdúszoboszlói frakciótanácskozásán döntöttek. Ott dőlt el az is, hogy négyosztatú lesz a rendszer, a legalsóbb szint a járási bíróságoké, aztán a törvényszék, az ítélőtábla, majd a Kúriára átkeresztelt legfelsőbb bíróság következik. Ez utóbbi vizsgálhatja felül a jövőben az önkormányzati rendeleteket az Alkotmánybíróság helyett.
Az ügyészségi törvény legnagyobb újdonsága, hogy a megszűnő katonai ügyészséget is betagolják az ügyészi szervezetbe. Az ügyészség továbbra is önálló szervezetként működik majd, vezetőjét a parlament választja, beszámolási kötelezettsége a parlament felé lesz továbbra is.
Pénteken, a hét nyolcadik napján pedig megkezdik a 2012. évi költségvetést megalapozó törvények vitáját 360 perces időkeretben. Ennek során a költségvetés által érintett törvények sorát módosítják majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
