Vendel
6 °C
20 °C

Sok-e 40 év a móri gyilkosságért?

2011.11.03. 16:28
A Legfelsőbb Bíróságon csütörtökön elkezdődött a felülvizsgálati eljárás, amelynek végére eldől, mire megy utolsó jogi lehetősége kihasználásával Weiszdorn Róbert, a móri bankrabló páros életben maradt tagja. Weiszdornt, aki saját maga egyet ölt meg a nyolc áldozatból, életfogytiglanra ítélték, leghamarabb negyven év múlva szabadulhatna. Ügyvédje az ítélet enyhítését reméli a Legfelsőbb Bíróságtól. Határozat jövő héten várható.

Utolsó lépcsőfokához érkezett csütörtökön a móri mészárlásért életfogytiglanra ítélt Weiszdorn Róbert ügye, a Legfelsőbb Bíróságon elkezdődött a felülvizsgálati eljárás, amelyet a férfi ügyvédje kért. Lichy József a Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberi jogerős ítéletét szeretné megváltoztatni: szerinte jóval kisebb szerepe volt Weiszdornnak a 2002-es, nyolc emberi életet kioltó rablógyilkosságban annál, hogy megérdemelje a rá kiszabott büntetést. A férfi a jogerős ítélet szerint leghamarabb 40 év múlva, 74 évesen lenne feltételesen szabadlábra bocsátható.

A felülvizsgálati eljárásban nem lehet változtatni az ítéletben megállapított tényálláson. Vagyis azt már nem lehet vitatni, hogy melyik elkövető mit csinált pontosan, hogyan követték egymást az események. Az ügyvédnek arra volt lehetősége, hogy a megállapított tényállás értékelésével, az abból levont következtetésekkel szálljon vitába. Lichy azzal érhetné el az ítélet enyhítését, ha sikerülne bebizonyítania a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy védence nem volt társtettes a nyolc ember meggyilkolásában, és a mészárlást nem tervelték ki előre.

Hatályon kívül helyezést kért az ügyvéd

A tárgyalás azzal kezdődött, hogy az ügy előadó bírója ismertette azt a bizonyos – nem támadható  - tényállást. Eszerint a bankban az első lövéseket Weiszdorn adta le a biztonsági őrre, miután az a fegyvere után nyúlt. A férfi kétszer lőtt gyors egymásutánban, majd – ahogy előre megbeszélték - a kamerához ment, lefújta festékkel. Ezután az ajtóhoz lépett, kitett egy feliratot, miszerint a bank műszaki ok miatt zárva van, majd magát biztonsági őrnek kiadva beállt az ajtóba, hogy elküldje a bankba belépni akaró embereket. Eközben Nagy László, aki a börtönben később öngyilkosságot követett el, helyiségről helyiségre járva végzett mindenkivel, aki a bankban volt. Miután lezajlott a mészárlás, és meglett a zsákmány, a két férfi együtt távozott a bankból.

01
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A tényállás ismertetése után Lichy következett, aki láthatóan alaposan felkészült a tárgyalásra, hosszú, gondosan felépített beszédet adott elő. Bár a benyújtott felülvizsgálati kérelemben ez még nem volt benne, az ügyvéd azzal állt elő, hogy eljárási szabálytalanságra hivatkozva az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Szabálytalanság szerinte azzal történt, hogy az ítélet nem teljesítette maradéktalanul az indoklási kötelezettséget. Szerinte ugyanis nem derül ki világosan az indoklásból, hogy egyes tényeket miért vett figyelembe az ítélőtábla, másokat pedig miért nem.

Terelőember vagy társtettes?

Ha az LB nem tartaná indokoltnak a hatályon kívül helyezést, akkor kapnak jelentőséget az ügyvéd érvei, amelyek Weiszdorn szerepének kisebbítésére vonatkoznak. Az egyik legfontosabb csoport ezek közül a társtettességet támadja. Pusztán attól, hogy Weiszdorn csak a biztonsági őrre lőtt, még lehetne társtettes a többi ember megölésében is. Ugyanakkor az ügyvédje szerint nem volt meg a társtettesség alapvető feltétele: a szándékegység. Nagy László tőle függetlenül lőtte le a többi hét áldozatot, míg ő passzív volt, nem segített felkutatni a bankban az embereket, csak állt az ajtóban.

Lichy logikája szerint két ember akkor társtettes, ha egymást kölcsönösen annak tekintik, márpedig Nagy nem tartotta Weiszdornt tettestársának, magának tulajdonította a gyilkosságokat, Weiszdornról lekicsinylően beszélt, egyszerű mellékszereplőnek, “terelőembernek” tekintette.

Lichy József, Weiszdorn Róbert ügyvédje
Lichy József, Weiszdorn Róbert ügyvédje

Az ügyvéd beszédében végig keveredtek az erősebb és a gyengébb, nehezen hihető érvek. Utóbbira példa, hogy az ügyvéd szerint védence csak a pénztáros lelövését látta, később háttal állt, az ajtóban, és talán nem is vette észre, hogy társa sorban lelövi az embereket.

Nem féltek a szemtanúktól?

Az előre kiterveltséget az álcázás elmaradása felől próbálta megfogni az ügyvéd. Az ítélet szerint a mészárlás előre eldöntött voltát bizonyítja, hogy a bankrablók nem viseltek maszkot, tehát nem féltek a felismeréstől, mert eleve tudták, hogy nem fognak szemtanúkat hagyni. Lichy azt próbálta bizonygatni, hogy az álcázás elmaradása még nem feltétlenül ezt jelenti. Szerinte az elkövetők tudták magukról, hogy nem szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban, így nem kellett tartaniuk attól, hogy kép készül róluk, hiszen a képet így nincs mivel összevetni, nem lehet őket azonosítani. Ezzel magas labdát adott az ügyésznek, aki később ezt könnyen le is csapta, megjegyezve, hogy a rendőrségnek szokása a médián keresztül nyilvánosságra hozni a kamerák felvételeit, és így is szoktak rátalálni tettesekre.

Lichy másik érve jobb volt, eszerint Weiszdorn az ajtóban állva több emberrel is szemtől szembe beszélt, akik be akartak jönni a bankba. Ha azért nem álcázta magát, mert úgysem akart szemtanúkat hagyni, az lett volna a logikus, ha nem elküldi ezeket az embereket, akik látták őt, hanem beengedi őket a bankba, hogy ott Nagy végezzen velük.

Ha valami bizonytalanabb a kelleténél

Az ügyvéd még azt is megpróbálja elérni, hogy a biztonsági őrre leadott lövéseket ne emberölésnek, hanem enyhébb bűncselekménynek, halált okozó testi sértésnek értékelje a bíróság. Szerinte védence nem akarta megölni az őrt, és ezért nem is létfontosságú szervre célzott, hanem lágyéktájra, csak az őr lehajolt, ezért szenvedett halálos sebet. Egyébként a biztonsági őrre Weiszdorn után Nagy is lőtt, és a bíróság nem látta bizonyíthatónak, hogy melyikük lövése végzett ténylegesen vele.

08

„Ha valami bizonytalanabb a kelleténél, érdemesebb nem megállapítani” – mondta ki az ügyvéd beszéde lezárásaként azt, ami szerint az egész móri ügy nagy tanulsága.

Az ügyészség a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős büntetés jóváhagyását indítványozta. Az ügyész jóval rövidebben beszélt, mint Lichy, és nagyrészt az ő beszédére reagált. A hatályon kívül helyezésre vonatkozó indítványnak azzal ment neki, hogy szerinte az ítélet indoklásában nem volt hiba, az alapos volt. Sérelmezte, hogy szerinte az ügyvéd sokszor a tényállást vitatta, amire ilyenkor már nincs lehetősége a védelemnek. Néhány konkrét védői érvet is megpróbált támadni, például megjegyezte, hogy hasi lövés is lehet halálos.

Weiszdorn sajnálja

A tárgyalás végén szót kapott maga Weiszdorn is, aki csak két dolgot mondott: ő szeretné a legjobban meg nem történtté tenni a bűncselekményt, és bocsánatot kért maga és Nagy László nevében. A Legfelsőbb Bíróság jövő csütörtökön hirdet határozatot a felülvizsgálati eljárásban.

Másodfokon szigorodott az ítélet

A másodfokon eljáró Ítélőtábla több, utóbb tévesnek bizonyult gyanúsítás, vádemelés, sőt, jogerős ítélet után állapította meg végül minden kétséget kizáróan, hogy a véres bankrablást Nagy László és Weiszdorn Róbert követték el. Nagy a cellájában még az első fokú ítélet előtt öngyilkos lett, Weiszdornt pedig első fokon életfogytiglani börtönre ítélték, amiből legkorábban 30 év után szabadulhatott volna.

A másodfokú eljárásban az ügyészség szigorításért fellebbezett. A vádhatóság szerint Nagyék előre kitervelték, hogy gyilkolni fognak; erre utalt, hogy lőgyakorlatot tartottak, rengeteg, csőre töltött és kibiztosított fegyvert vittek magukkal, és egyáltalán nem törekedtek arra, hogy álcázzák magukat – vagyis nem féltek a tanúktól.

05

Az ítélőtábla az ügyész érvelését fogadta el, és az ítéletet szigorítva 40 évre emelte a mindenképpen börtönben töltendő időtartamot. A bíróság szerint Weiszdorn befolyásolhatósága meg sem közelíti a kóros mértéket. Azért sem fogadta el ezt az érvelést a bíróság, mert a rablás közben a bank bejáratánál állva feltűnő udvariassággal, higgadtan küldte el az érkező ügyfeleket, vagyis nem lehetett pánikban, miként ügyvédje állította. A tanúk szerint Weiszdorn a móri gyilkosságok előtt vagy után sem viselkedett zavartan vagy zaklatottan.