Márk
13 °C
28 °C

Kövér: Az alaptörvény közhelygyűjtemény

2011.11.09. 19:10
Kövér László egy budapesti könyvbemutatón elismerte, hogy nem volt alkotmányozási kényszer. Szájer József, az alaptörvény egyik fő közreműködője kijelentette, ha a Fidesz alkotmányozhatott volna 1990-ben, alapszellemiségében a mostanihoz hasonló alaptörvény született volna.

Az A38-hajón rendezték az új alkotmány születéséről szóló, Az alkotmány nyomában című interjúkötet bemutatóját. Az interjúkat Szájer József EP-képviselővel, aki saját elmondása szerint iPad-jén írta az új Alaptörvény vázlatait, illetve Gulyás Gergellyel, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság elnökével Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újságírója készítette.

Szokatlanul megengedő

A beszélgetés előtt a bevezetőt Kövér László, az Országgyűlés elnöke tartotta. Az Alaptörvény történelmi előzményeinek ismertetésekor felidézte, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás nélkülözte a politikai legitimitást, hiszen sem a pártállam, sem az ellenzék  képviselői nem a választók akaratából kerültek az előkészítést végző Nemzeti Kerekasztalba (NK).

DSC0028
Fotó: Nagy Botond

Ezt a hiányzó felhatalmazást utólag az 1990-es választás Kövér szerint pótolta, amikor lényegében a NK-tárgyalásokban részt vevő pártok kerültek be az első szabadon választott parlamentbe. Kövér ezután szokatlanul megengedően beszélt a kétharmados törvények körét csökkentő MDF-SZDSZ-paktumról: a két nagy rendszerváltó párt már legitim módon dönthetett az ország kormányozhatóságának megteremtéséről, azt viszont a '89-es alkotmány szépséghibájául rótta fel, hogy a költségvetés elfogadását eredetileg kétharmados többséghez kötötte.

Nem volt alkotmányozási kényszer

Kövér úgy látja, hogy az új alkotmány az elmúlt húsz év társadalmi folyamatainak lezárása, azzal a reménnyel, hogy új korszakot tud nyitni. Szerinte 1994-ben – amikor az akkori koalíciós pártoknak a mostani Fidesz-KDNP pártszövetséghez hasonló választói támogatottsága volt még nagyobb parlamenti többséggel – azért nem sikerült új alkotmányt írniuk, mert nem volt meg "a sorskérdésekre adandó értékazonosság" és a minimális kompromisszumkészség.

Kövér elismerte, hogy 2011-ben nem volt alkotmányozási kényszer, az ország a '89-es alkotmány alapján továbbra is működőképes lenne. Mint mondta, azért volt szükség az új alaptörvényre, mert "megadatott a lehetőség, hogy húszéves vitákat végre eldöntsünk". A konszenzus lehetősége megvolt, az ellenzék megkapta a lehetőséget a részvételre, ám ők nem akartak részt venni a folyamatban, ami Kövér szerint nem is annyira őket, mint a közállapotokat tükrözi.

DSC0088

Közhelygyűjtemény

A házelnök megfogalmazása szerint az új alaptörvény sem lesz minden nyűgünkre orvosság, de "ha lehámlanak róla a viták, mint az ember tenyeréről az elhalt hámsejtek", megmaradnak azok az intézményi megoldások, amelyek mindenki számára biztosítják a normális élet élését.

A polgári, jobboldali, konzervatív értékek nem többek, mint az európai értelemben vett emberi minőség megélhető értékei, és ilyen értelemben az új alkotmány – ha szabad ilyet mondani – egy jó értelemben vett közhelygyűjtemény – jelentette ki Kövér László. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az alaptörvény létrehozásában, és reményének adott hangot, hogy a nagyon sok adósságból, amit a gyermekeivel szemben két elmulasztott, elhibázott évtized során felhalmozott, valamit ezzel az alkotmánnyal sikerült kicsit jóvá tennie.

Hasonló alapszellemiség

A könyvbemutatón kiderült, hogy a könyv alapjául szolgáló beszélgetések napokig tartottak. A végére kicsit már unhatták a dolgot, ez lehetett az oka, hogy Szájer, Gulyás és Ablonczy beszélgetése ezúttal nem bővelkedett az izgalmakban.

DSC0144

Az egyetlen kivételt Szájer József felvetése jelentette, amikor arról beszélt, hogy ha 1990-ben a(z akkor még liberális) Fidesz alkotmányozhatott volna, alapszellemiségében a (kereszténység nemzetmegtartó erejét alkotmányos normaként kodifikáló) mostanihoz hasonló dokumentum született volna. Amikor erre a beszélgetés vezetője külön rákérdezett, kiderült, hogy arra gondolt: a fő különbség az lett volna, hogy a gazdasági alkotmányosság szemlélete, vagyis az ország eladósodását korlátozó rendelkezések a 2011-essel szemben nem kerültek volna be az alkotmányba.