Mégis átvállalják a MÁV adósságát

Az Országgyűlés hétfőn a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot. A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött hétfőn, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. Az átvállalandó adósság részleteiről a kormány dönt majd. tartozásátvállalás miatt a vasúttársaságot nem terheli illetékkötelezettség.

A kormány a Széll Kálmán Tervben és a Konvergencia Programban, valamint a 2011 augusztusi kormányhatározatban arról döntött arról, hogy legfeljebb 300 milliárd forint összegben átvállalja a MÁV csoport adósságait, később azonban jelezték: erre mégsem lesz lehetőség. Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója azonban még október elején is bízott abban, hogy a konszolidáció mégis meg fog történni.

Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.

A kormány pénteken közzétett határozata szerint a tőkeemelés célja a külső forrásbevonáshoz, valamint az aktivitásbővítéséhez szükséges tőkehelyzet biztosítása. A döntés szerint a 60 milliárd forintot egy összegben kell utalni az MFB Zrt. számlájára: a tőkejuttatásból 6 milliárd forint a jegyzett tőkét növeli, 54 milliárd forint pedig a tőketartalékba kerül.

Az idei költségvetés hiánya így 1.517,0996 milliárd forintra nő. Az elfogadott javaslat arról is rendelkezik, hogy az Országgyűlés december 1-jei hatállyal lemond az államnak a Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsönkövetelés tőke- és kamatösszegéről.

Talabér Márta (Fidesz-KDNP), Várpalota polgármestere november elején jelentette be, hogy teljes egészében átvállalja az állam a hét Veszprém megyei település alkotta céltársulás 2019-ig esedékes devizakölcsön-tartozásának - jenhitelének -, azaz összesen több mint hárommilliárd forintnak a megfizetését. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes akkor azt mondta: a kormány Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően hagyta jóvá a devizakölcsön elengedéséről szóló javaslatot.

Elfogadták az önkormányzati vagyon államosítását szabályozó törvényt. A törvényről – melynek érdekében még egyszer, de nem utoljára két hete módosították a még alig másfél hónapig hatályos alkotmányt – eredetileg már a múlt héten döntött volna a parlament, de akkor kormánypárti forrásaink szerint „néhány részletkérdésben" nézeteltérés alakult ki egyes kormánypárti képviselők és a közigazgatási minisztérium között, ezért levették a napirendről.

A törvénytervezethez végül L. Simon László nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt, ennek alapján a konfliktus a megyei levéltárak ügyében alakult ki. A módosító indítvány szerint a levéltárak szakmai feladatait, munkatervét, költségvetését a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértéséhez kötik, tehát nem határozhat majd önállóan a vagyonkezelő állami intézmény.

A törvény preambuluma szerint a "Jó Állam [sic!] kialakítása érdekében" íródott. A Jó Állam célja az "állam lerombolt tekintélyének visszaállítása", amit egy "valódi perspektívát jelentő stratégiával", vagyis szinte az összes megyei intézmény államosításával kíván elérni. A fővárosi intézmények közül viszont csak a kórházak kerülnek állami tulajdonba.

A törvény alapján az állam veszi át a megyei önkormányzatok adósságát is. A megyei intézményeket az egészségügyi intézmények kivételével a törvény alapján a jövőben a kormányhivatalok működtetik majd, az intézményfenntartási feladatokat az egészségügyi intézmények kivételével a megyei intézményfenntartó központok. Az üdülési céllal használt "vagyonelemek" fenntartójáról a kormány rendeletben dönthet.

Megszavazták hétfőn a mozgóképről szóló törvény módosítását a képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében. A filmfinanszírozás fő pénzosztó szerve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt lesz, ami 90 százalékban részesülhet majd a hatoslottó játékadójából az eredetileg javasolt 80 százalék helyett 2012 január 1-től. A magyar filmipar teljhatalmú ura a kormánybiztos, Andrew Vajna azt állítja, saját érdekeltségeit nem támogatja költségvetési pénzekkel, és nincs összeférhetetlenség a Filmalap döntőbizottságában.

Az állami filmfinanszírozást a Filmalap intézi, a filmek támogatásáról a Vajna és a Filmalap igazgatója, Havas Ágnes kinevezte döntőbizottság dönt. Az egy hónapja benyújtott módosító javaslatra L. Simon Lászlótól, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökétől olyan indítvány is érkezett, hogy a Filmalap tagjait különféle társadalmi szervezetek, illetve közjogi méltóságok delegálhassák, de ez végül nem került szavazásra. L. Simon ugyanis november 14-én a Fidesz frakció többségi álláspontja miatt az indítványát visszavonta.

Azokat az állításokat, hogy az összeférhetetlenségi és a tartozási szabályok kevésbé vonatkoznának Vajnára és a döntőbizottság tagjaira, a sajtóbizottság előtti meghallgatáson tagadták Vajnáék. A kormánybiztos a Holland-Antillákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező Intercom nevű forgalmazó cég érdekeltségeiről mondott le állítása szerint egy éve. Ennek azért van jelentősége, mert ugyanitt elmondta, "a magyar filmforgalmazó cégek közül akár a legjobbak közé tartozó Intercom útján is forgalmazásra kerülhetnek az elkészült magyar filmek".

Divinyi Rékát, a filmalap döntnökét, és egyben a forgatókönyvfejlesztő bizottság vezetőjét - akinek kész műveivel pályáztak már producerek a Filmalaphoz - azzal tisztázták, hogy "amióta tagja a döntőbizottságnak, nem ír új filmforgatókönyvet". Miskolczi Péter, a Filmalap produkciós igazgatójának egykori cége pedig bár 75 millió forinttal tartozik az MMKA felé, de mint a meghallgatáson megjegyezték, hogy az alapítvány sem fizette ki a tartozását a producernek: "ez csirke-tojás szituáció".

A filmtörvény módosítása szerint a jövőben a köztévé olcsóbban, a kezelési költség fejében juthatna hozzá a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek lejátszási jogához. Az új törvény bezár egy eddig gyakran kijátszott kiskaput, a kereskedelmi tévék ezentúl nem nem kaphatnak támogatást arra, ha saját gyártású sorozataikat egész estés mozifilmmé vágják újra, és egyszer levetítik.

A hatósági felügyeleti rendszert is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. Szigorítanak a korhatárbesorolás szabályain is, egyrészt bevezetik a 6-os korhatárkarikát, és az eddigi besoroláshoz képest minden film egy kategóriával szigorúbb besorolást kap. Besorolás nélkül a jövőben előzeteseket sem lehet majd vetíteni, ami azért fura, mert ezek gyakran már akkor elkészülnek, amikor a film még nem, így nem tudni, mi alapján lehet majd ezeket besorolni.

A Mozgókép Mestere cím megszűnik, helyette 15, 65. életévét betöltő és már Kossuth-díjas magyar filmes a Nemzet Fimművésze lehet egy szigorúbb ellenőrzés után.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd. Az eddigieknél is kevesebb beleszólása lesz a kulturális tárcának a magyar film ügyeibe a filmtörvény hétfőn elfogadott módosításával, filmeket a jövőben legfeljebb egyénileg támogathatja a rendelkezésre álló keretből a tárca.

Az Országgyűlés hétfőn jövő év március végéig meghosszabbította a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság, eredetileg november 20-án lejáró megbízatását. Az erről szóló erőterjesztést 249 kormánypárti igen szavazattal, 71 ellenzéki nem ellenében, illetve 30 szocialista képviselő tartózkodása mellett fogadta el a Ház.

Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke a határidő-hosszabbítást egyebek mellett arra hivatkozva kérte a parlamenttől, hogy a bizottság meghallgatásai során kiderült: a meghívott jogvédő szervezetek nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak, illetve "számtalan eltérést mutatnak" az ORFK teljes körű beszámolójával. A testület ezen ellentmondások feltárása érdekében további dokumentumokat kért be, amelyek elkészítéséhez az érintett szervezeteknek hosszabb időre van szüksége, hangsúlyozza Kocsis Máté, kiemelve, hogy további meghallgatásokra is szükség lehet.