Elsummákolta a bejelentést az Izotóp Intézet Kft

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség még november 17-én közölte az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két adagban került sugárzó anyag a budapesti levegőbe.

A bizottsági ülésen a tulajdonos és a hivatalos szervek meghívott képviselői adtak tájékoztatást az Izotóp Intézet Kft. csillebérci telephelyén történt jódszivárgásról és a felügyeleti szervek intézkedéseiről.

A meghívott résztvevő szakértő szervek egyhangúlag azt közölték a bizottság tagjaival, hogy az izotópszennyezésnek nem volt egészségügyi és környezeti kockázata, így nem is lett volna szükség semmiféle lakossági intézkedésre.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a hivatal feladata a kapcsolattartás volt a Nemzetközi Atomenergia- ügynökséggel. Az atomenergetikai hivatal ennek megfelelően továbbította az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézettől (OSSK) kapott mért adatokat a Nemzetközi Atomenergia- ügynökségnek.

Az OSSK képviselője az mondta, hogy a szeptember 8. és október 17. közötti időszakban a jódizotóp-kisugárzás az éves kibocsátás 40 százaléka volt, ami nem volt káros az egészségre.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai szintén azt állapították meg, hogy a lakosság nem volt veszélyben. Az illetékes szervek november 17-e és 21-e között átfogó vizsgálatot végeztek el az Izotóp Intézet Kft. telephelyén, ahol felfüggesztették a jód-izotóp 131 gyártását, amíg az intézet be nem mutatja az eljáró hatóságoknak a megfelelő biztonsági papírokat.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a sajtóból értesült a radioaktív jódizotóp-kibocsátásról. A MTA többségi tulajdonosa az Izotóp Intézetnek, és Pálinkás úgy látja, hogy az intézet hibázott, amikor nem jelentette az éves kvóta 40 százalékát kitevő kibocsátást. Az intézetnek már a 30 százalék fölötti kibocsátást is jelentenie kellett volna a hatóságoknak és a többségi tulajdonosoknak. Pálinkás az eset napvilágra kerülése után jelentést kért az intézettől, amelyből az derült ki, hogy három esetben volt olyan kibocsátás, amit jelentenie kellett volna az intézetnek. Pálinkás ezért összehívta az Izotóp Intézet közgyűlését december 7-re, hogy tulajdonosi jogkörében eljárva megtegye azokat a lépéseket, amelyekre fel van jogosítva.

A bizottság tagjai közül sokan egyetértettek Kepli Lajos Jobbikos képviselő azon beszólásával, hogy ez az egész ügy nem más, mint vihar egy pohár vízben. A bizottság alelnöke, Nagy Andor, kifogásolta, hogy ha nincs a sajtó vagy az ausztriai környezetvédelmi minisztérium tájékoztatója, akkor mikor indultak volna be a magyar eljárások. Szili Katalin képviselő felháborítónak találta, hogy az ügyben érintettek a sajtóból értesültek az ügyről.