Nem lesz törvényes a koki

Mégis visszarakná a köznevelési törvénybe a testi fenyítés tiltását Michl József KDNP-s képviselő, aki korábban módosító indítvánnyal törölte volna az eredeti javaslat azon pontját, hogy „a gyermek és tanuló nem vethető alá  testi fenyítésnek és kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak".

Michl József csütörtökön benyújtott módosító javaslata az indoklása szerint az elfogadhatatlan fizikai erőszak és a testi bántalmazások elleni mindenki számára kötelező fellépés mellett megerősíti, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegébe. Szerinte a külön védelemhez minden gyermeknek joga van.

„A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak" – áll a csütörtöki módosítóban. Michl indoklása szerint a kiegészítés pontosítja az eredeti megfogalmazást.

Kapcsolódó módosító indítványában a kormánypárti politikus szerepelteti a korábban elhagyni javasolt mondatot, és rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségének védelme érdekében nem engedhető meg a lelki és szellemi terror, az egészségügyi állapotának veszélyeztetése, a vele szemben gyakorolt szóbeli erőszak, a kigúnyolás, az önbecsülésének megsértése.

Megengedhetetlennek tartja a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolást, a szexuális bántalmazást, zaklatást, erőszakot, a hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolását, minősítését és megsértését, alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadását, „az igaztalan gyanúsítást és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenséget".

Michl az fn24-nek az előzőleg beadott módosítóról azt mondta, hogy az abban kihúzott passzus csak mintegy megismétli a törvényben szereplő ezt megelőző mondatot, miszerint „a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben". Úgy vélte, hogy egy ilyen részletező szöveg behatárol, és túlságosan egy csőbe viszi a jogértelmezést, míg az első sokkal szélesebb körben biztosítja a gyermekek védelmét.

„Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom, ilyen, ha akarom, olyan" – mondta az fn24-nek. Arról beszélt, hogy ennek a rendelkezésnek nem a köznevelési törvényben kellene szerepelnie, mivel a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv pontosan leírja, hogy mit kell tenni ilyen esetekben.