Rövidebb lesz az ügyintézés

A kormány elméletben visszaállítja a hadkötelességet, ennek pedig feltétele a hadkötelesek nyilvántartási rendszerének szabályozása. A gyakorlati hadkötelezettséget ugyan csak veszélyhelyzetben vezetik be, de a törvény indoklása szerint annak teljesítésére a katonai igazgatási szerveknek már békeidőben fel kell készülniük. Ennek érdekében minden, 18. életévét betöltött hadkötelest nyilvántartanak majd. A hadköteleseknek kötelező lesz megjelennie a katonai alkalmassági vizsgálatokon. A törvény szövege (pdf)>>>

A törvényt a parlament 297 igen, 18 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el. A Fidesz és a KDNP képviselői igennel, az LMP-sek, és a hivatalosan függetlennek számító Demokratikus Koalíció tagjai nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott.

Korlátozzák az ügyintézési határidőt, amit a jövőben csak kivételesen indokolt esetben lehet majd meghosszabbítani, a szakhatósági eljárás időtartalmával például nem. A szabályok változásával amúgy sem lesz kötelező szakhatóság segítségét kérnie az ügydöntő hatóságoknak. A törvényalkotó reményei szerint az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-től 30-ról 21 napra csökkenhet. Ezekről, valamint a bürokrácia egyéb csökkentéséről is rendelkezik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény. A törvény szövege (pdf)>>>

A törvényt a parlament 258 igen, 54 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el. Igent nyomott a Fidesz és a KDNP, nemet az MSZP, az LMP, a frakcióval nem rendelkező DK-s függetlenek, és két jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás és Murányi Levente, a többi jobbikos tartózkodott.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt is elfogadta a parlament. A kormány indoklása szerint "több szempontból is újításra szorul" az egyesülési jog, az új törvény "szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti" az egyesülési jogot. Lényegi változás, hogy a jövőben a nem működő vagy megszűnt civil szervezeteket a bíróság automatikusan törli a nyilvántartásból. A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint a támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a törvény Civil Információs Centrumokat hoz létre. A törvény szövege (pdf)>>>

A civiltörvényt a parlament 258 igen (Fidesz, KDNP), 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el. Nemmel szavazott az MSZP, a DK és az LMP mellett két jobbikos, Hegedűs Lorántné és Murányi Levente, a többi jobbikos tartózkodott.

A sporttörvény a köztestületi struktúra átalakításával próbálja orvosolni a magyar sportirányítás széttagoltságát. Bánki Erik és Szalay Ferenc indoklása szerint már a Nemzeti Sportstratégia is megállapította, hogy a magyar sport szervezeti felépítése indokolatlanul tagolt, a meghatározó területek között nem megfelelő az átjárás, miközben szervezeti-irányítási szinten sok az átfedés. A sportirányítást a Magyar Olimpiai Bizottságban központosítják. A törvény szövege (pdf)>>>

A sporttörvényt a parlament 275 igennel (Fidesz, KDNP, Jobbik), 42 nemmel (LMP, MSZP és vélhetően tévedésből a fideszes Mihalovics Péter) és 5 tartózkodással (DK és az MSZP-s Pál Béla) fogadta el.

Az egészségügyi salátatörvénnyel egyrészt megteremtették az ANTSZ gyors reagálási képességét növelő komplex információs rendszere fejlesztésének a lehetőségét. A rendszer lehetőséget teremt a sürgősségi ellátás feladatainak szervezésére, járványügyi megelőzésre és felmérésekre és "az egészségügyi tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztése révén hozzájrul a szolgáltató és esélyteremtő állam létrehozásához".

Fontos változást hoz a törvény a háziorvosok életében, a praxisjog megteremtésével a háziorvosi feladatokat a körzeti ellátáshoz köti. Szigorítják az ügyeleti szabályokat is. A törvény felszámolja a gyermekágyi segélyben eddig meglévő diszkriminációt. A törvény szövege>>>

Az egészségügyi salátatörvényt 272 igennel (Fidesz, KDNP, Jobbik), 38 nemmel (MSZP és a DK, valamint 3 fideszes képviselő, Gelencsér Attila, Kővári János, Schmidt Csaba) és 10 tartózkodással (LMP) fogadták el.

A szabadalmi törvények módosításával a kormány egyrészt kezelte azt a szabadalmasnak joghátrányt okozó problémát, hogy ha a hatályosítás határidején túl, de még egy konkrét jogvita előtt nyújtotta be az európai szabadalom szövegének magyar fordítását, akkor pótlólagos bizonyítási kötelezettsége volt. Másrészt megteremtették a lehetőségét, hogy az európai szabadalmi kérelemhez is magyar nyelven nyújthassák be a leírást. A törvény szövege>>>

A törvényt 302 igennel (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP), két nemmel (LMP, DK, valamint a fideszes Nagy Csaba és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs) és egy tartózkodással (Mandur László, MSZP) fogadták el.

Megteremtették a Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeit. Szabályozták, hogyan vásárolhatja fel az eszközkezelő a bajba jutott hiteladósok ingatlanjait úgy, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők lakhatása biztosított legyen. A szabályok értelmében az állam a szociálisan rászorult helyzetű vagy legalább kétgyermekes, családi pótlékra jogosult hiteladósok ingatlanját vásárolhatja meg, amennyiben az adós 2011. szeptember 28. óta az ingatlanban lakott, és amelyre 2009. december 30. előtt jegyeztek be jelzálogot.

A törvényt 291 igennel, 8 nemmel (LMP) és 4 tartózkodással (DK és az MSZP-s Veres János) fogadták el.

Olvassa el, hogy mi történt a parlamentben napirend előtt, illetve az interpellációk alatt>>>