Három törvényt alkotmányellenesnek ítélt az AB

Az AB a hétfőn kihirdetett határozatában megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt. Az egyházakat érintő szabályozás hiányosságainak megállapítása nem jelentett újdonságot, hiszen a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János már pénteken bejelentette, visszavonják a jogszabályt. A rendkívüli döntés bejelentése előrevetítette, hogy mi lesz az AB várható álláspontja a kérdésben, amelyről ekkor már köztudott volt, hogy szerepel a testület napirendjén.

Az AB egyházügyi döntésének indoklása egyébként éppen a törvény parlamenti elfogadásának kritikáját fogalmazta meg. A testület szerint ugyanis a parlament megsértette a házszabály vonatkozó részeit azzal, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványokkal a törvény lényegi részét változtatták meg, ami pedig korábbi egyeztetések eredményeinek figyelmen kívül hagyásához vezet, és végső soron a „megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti”.

Meglepetés, hogy az új médiaszabályozást támadó indítványok közül is több átment a testületen.

Az Alkotmánybíróság a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezést alkotmányellenesnek ítélt.

Az AB többek között megállapította: tágra nyitja a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét az a törvényi rész, amely a „közérdekhez” köti, hogy megilleti-e az újságírókat a publikációk forrásvédelmének joga.

A testület többségi álláspontja szerint az is a sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár, hogy a törvény önálló adatszolgáltatási eljárás intézményét vezette be a médiahatóság számára azzal a kizárólagos céllal, hogy a megszerzett adatok alapján további eljárást indíthasson a médiahatóság.

Elbukott az AB előtt a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó egyes büntetőeljárási szabályozásai is. A hétfői döntés szerint alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága.

A három jogszabály várható alkotmányellenességéről az Index múlt pénteken már beszámolt, furcsállva, hogy a koalíciós jogalkotás elébe megy azoknak. Ez ugyanis egyértelműen arra utalt, hogy valamelyik alkotmánybíró folyamatosan informálja a kormányoldalt a készülő határozatok tartalmáról.