Szilvásy megsértette az UD-t a polipozással

Szilvásy György a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztereként megsértette az UD Zrt.-nek, illetve a cég két egykori vezetőjének a személyiségi jogait azzal, hogy "polipszerűen" működő, az állam titkait fürkésző "árnyék-titkosszolgálatként" említette a céget 2008 szeptemberében az MTV és a TV2 műsoraiban - mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) hétfői, nem jogerős ítéletében.

A polgári per előzménye, hogy 2008. szeptember elején Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal azóta lemondott főigazgatójának feljelentésére nyomozás indult, amelynek keretében házkutatást tartottak az UD Zrt. székhelyén, néhány nap múlva pedig Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke sajtótájékoztatón mutatta be azokat a hangfelvételeket, amelyek szerinte az ő lejáratására irányuló titkos akciót leplezték le, és az UD Zrt.-hez köthetők. Szeptember második felében számolt be Szilvásy a nyomozás állásáról és a hatóságok gyanújáról a tévéműsorokban.

A felperesek szerint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter politikai célzatú, valótlan tartalmú sajtókampányt folytatott az UD Zrt. ellen, és ezzel súlyos károkat okozott a cégnek, illetve vezetőinek, ellehetetlenítette őket.

Az FB szóbeli indoklása szerint amikor az alperes a folyamatban lévő büntetőeljárás pillanatnyi állásának megfelelően adott tájékoztatást az ügyről, akkor nem sértett személyiségi jogokat, ám a cégre vonatkozó megfogalmazások vonatkozásában - amelyek szerint "polipszerűen", illetve "árnyék-titkosszolgálatként" működött volna - , az alperes nem bizonyította, hogy azok a büntetőeljárás akkor aktuális eredményeivel összhangban álltak volna, ezért azok jogsértőek.

Ugyanakkor az FB a kereset többi részét elutasította, így a három felperes összesen négymillió forintos nem vagyoni kártérítési igényét is. Az elsőfokú bíróság szerint a magánvagyonával nem felelhet valaki azért, amit hivatalos minőségében nyilatkozott, ahogy ezt miniszterként tette Szilvásy is, ezért az FB a kártérítési igényt elutasította. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben a munkáltatót - jelen ügyben a Miniszterelnöki Hivatalt - célszerű perelni.

Szilvásy György a nol.hu-nak az MTI tudósítását kiegészítve azt mondta: a lényeget az jelzi, hogy az UD Zrt.-nek kell számára perköltséget fizetnie és nem fordítva. A volt miniszter szerint a jogkövetkezményeket, azaz a kártérítés elvetését illetően teljes egészében pernyertes lett, a jogalapot illetően pedig a bíróság az UD Zrt. három kérelme közül kettőt elutasított, tehát Szilvásy nem hozott nyilvánosságra hangfelvételeket, így nem sértett személyiségi jogot, illetve a büntetőeljárás kapcsán adott tájékoztatása sem volt jogsértő.

Arról, hogy a „polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálat” kifejezés miatt elmarasztalták, Szilvásy azt mondta: a bíróság hiába kérte be az Alkotmányvédelmi Hivataltól azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján ő az UD Zrt.-ügyről beszélt, azokat a hivatal nem adta át, így ő a titoktartási kötelezettsége miatt nem tudta bizonyítani az igazát.

Visszatérve az UD Zrt. ügyére: 2008 őszén számos büntetőeljárás indult, de azok néhány hónap után megszűntek, és időközben Szilvásy, továbbá Tóth Károly volt szocialista nemzetbiztonsági bizottsági elnök és Dávid Ibolya, illetve Herényi Károly volt MDF-es politikusok ellen indult büntetőeljárás, amelyben a jövő év elején születhet elsőfokú ítélet.

Polgári perek is indultak Szilvásy, Dávid és Herényi ellen, ezeket jobbára elvesztették a volt MDF-es politikusok, illetve a volt titokminiszter.