Ingyenes lett az első szakképzés

A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki.

A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.

Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a  gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés egészére.

Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok.

A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra  kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából.

A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik.

A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a  korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati  képzés egységes megvalósítására.

Továbbfejlesztik a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést kiterjesztik az eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is.

A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.

A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése.

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét  a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző  iskola, a tanuló, (kiskorú tanuló esetén a szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel.

Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is - áll a törvényben.

Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.