Nem bővült az elismert egyházak száma
További Belföld cikkek
- Egyre csak terjed a madárinfluenza, már nyolc vármegyében van jelen a kór
- Harminchat éve nem volt olyan hideg ebben az időszakban, mint az elmúlt három napban
- Egyre több házaspár végrendeletben tisztázza az özvegynek járó vagyont
- Magasabb teljesítményre kapcsolhat a gödi Samsung-gyár
- Egyetlen sugárterápiás gép sem működik a győri kórházban
Az országgyűlés elé beterjesztett új egyházügyi törvényjavaslat továbbra is csak azt a 14 egyházat ismeri el, amelyeket a korábban elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény.
Az új törvényjavaslat szövege szerint a következő 14 egyházat ismeri el az országgyűlés: Magyarországi Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezet.
Az előterjesztés ugyanakkor megváltoztatja annak szabályait, hogy miként válhat egy egyesület egyházzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. Míg a megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.
Az új egyházügyi törvényjavaslatot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága alkalmasnak találta a parlamenti általános vitára - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés testületének fideszes alelnöke. Közlése szerint, a törvényjavaslatban a korábbiakhoz képest változás, hogy az egyházak bejegyzési eljárását "részletesebben, teljes körűbben és más szervekkel kiegészülve" tervezik szabályozni, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően. Ugyanakkor továbbra is az Országgyűlés dönt az új egyházak nyilvántartásba vételéről a törvényjavaslat szerint, tehát 14 egyház a törvény erejénél fogva őrzi meg egyházi státuszát, a többi egyház pedig kérelmezheti a nyilvántartásba vételt - tette hozzá.
Az Index információi szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy a Fidesz enged a vallási szervezetek felől érkező nyomásnak, és bővíti az elismert egyházak számát vagy valamilyen más státuszban nevesít további tizennégy vallási közösséget a törvényben. Az egyeztetések még tegnap délután is zajlottak erről. Lázár János például levélben kérte az egyházi lista bővítéséért felszólaló protestáns egyházi vezetőket, hogy ők is tegyenek ajánlatot arra, hogy mely csoportok szerepeljenek a törvényben.