A New York Times is írt a tüntetésről

Egy nappal az új, "többségi" alkotmány hatályba lépése után több ezren tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű mikroblogger jelezte is. A lap azt írja: bár korábban is voltak tüntetések, most első alkalommal tudtak közös demonstrációt szervezni az ellenzéki pártok és a civil szervezetek az európai és az egyesült államokbeli kritikák ellenére elfogadott alaptörvény ellen, miközben a fényes üzletekkel teli Andrássy úton található Operában a kormány különleges gálaműsorral ünnepelte azt. A lap szerint a Fidesz kétharmados hatalmát arra használta fel, hogy kormányzati befolyást biztosítson a médiában, gyengítse az igazságszolgáltatás demokratikus kontrollját, a múlt hónapban pedig a kormány bírálói szerint meggyengítette a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét is.

A lap idézi az 56 éves Kollár Tamást, aki azt mondja, megszűnt a demokrácia Magyarországon és a köztársaságot is elvették tőlünk", arra utalva, hogy az ország nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatták meg. A lap megemlíti Kónya Péter beszédét is a tüntetésről, aki szerint Orbán Viktor elfelejti, hogy a hatalom népé és azt vissza fogják szerezni tőle. A New York Times tudósítása szerint Orbán Viktor és kormánya szerint az alkotmányon és a törvényeken végrehajtott változásokkal választási ígéretüket teljesítik, hogy végre lebontsák a régi rendet és megszabaduljanak a kommunizmus örökségétől.

A Reuters harmincezres tüntetésről ír. A hírügynökség szerint az emberek azért tüntettek, mert attól tartanak, hogy a Fidesz-kormány meggyengíti a demokratikus intézményeket és bebetonozza hatalmát. A 2010-ben kétharmados többséget szerzett párt átírta az alkotmányt, a kabinetet otthon és külföldön egyaránt azzal bírálják, hogy aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerét, áll a tudósításban.

A Reuters felidézi, hogy az új alaptörvény és az abból következő jogszabályok bizonyos rendelkezései ellen tiltakozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Idézik Székely Sándort, a tüntetés egyik szervezőjét is, akik arról beszélt a Reutersnek, hogy példa nélküli összefogást sikerült létrehozni a politikai és civil mozgalmak között, "úgy néz ki, hogy igazi koalíció van születőben". Székely azt is mondja, hogy ha le akarják váltani a mostani kormányt, vissza kell térni az 1989 -es gyökerekhez. A Reuters – utalva a Parlament előtti decemberi demonstrációra – megjegyzi, hogy nemrég szocialista és liberális képviselőket is őrizetbe vettek a rendőrök Budapesten.

Idézik Gulyás Gergelyt, az új alaptörvény egyik kidolgozóját is. A fideszes politikus azt mondja: "A politikai viták ellenére fontos érték, hogy most először egy szabadon választott parlament fogadta el az új alaptörvényt". Gulyás szerint míg a kormánynak fontos, hogy meggyőzze a külföldi vezetőket szándékairól, a kritikák leginkább olyan területekre irányultak, amelyekbe nincs beleszólásuk. 

A Reuters utal arra is, hogy a Fidesz támogatottsága (a teljes népesség körében) 18 százalékra csökkent és nagyon magas, 50 százalék fölötti a bizonytalanok aránya, akiket az ellenzék eddig nem tudott magához vonzani. Szakértők szerint a most formálódó mozgalmaknak van erre esélyük, írja a Reuters.

Kedd délelőtt a BBC-n is vezető hír volt a budapesti tüntetés.