Már csak 34 ezer felvételiző tanulhat ingyen

Míg 2010-ben 56 ezer, 2011-ben 53 ezer államilag támogatott új hallgató volt, idén szeptembertől már csak 33 927 felvételizőt vesznek fel úgy a felsőoktatásba, hogy tanulmányaikért nem kell fizetniük. A tandíjmentes hallgatókat főként a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra veszik majd fel. További 15 550 újonnan felvett hallgatónak az állam már csak képzési költsége felét fizeti. A többieknek, az önköltséges hallgatóknak meg kell fizetniük képzésük teljes költségét.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint ahogy eddig, most is bárki bejuthat a felsőoktatásba, aki teljesíti a minimális feltételeket. Ehhez tavaly még 200 pontot kellett elérni a felvételin, idén már legalább 240 pontra lesz szükség a maximálisan elérhető 500-ból ahhoz, hogy valaki állami ösztöndíjasként, részösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként tanulhasson tovább.

A részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók igénybe vehetik majd a Diákhitel 2-t. Az állami kamatgaranciával fedezett konstrukció lényege, hogy a tandíj összegét a diák nem kapja meg, azt egyenesen a felsőoktatási intézménynek folyósítják. Az elképzelések szerint a diák munkába állása után a tanulmányokra kifizetett hitelt a munkahely adó- és járulékmentes juttatásként törlesztheti.

Továbbra is megmarad az eddigi diákhitel. Ennek összegét a diák kézhez kapja, azt szabadon felhasználhatja, albérletre, könyvekre, megélhetésére fordíthatja. Jelenleg évi 400 ezer forint igényelhető. A törlesztést a munkába állás után vonják le a fizetésből.

Az állam ezen kívül a mesterképzéseken 19 600 hallgató tanulmányait finanszírozza, további 500 diák képzését a közigazgatási, rendészeti, katonai mesterképzéseken és 1300 hallgató képzését a doktori programokon.

Várhatóan két hét múlva, a felvételi tájékoztató internetes kiadásában jelenik meg az, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben mennyit kell fizetni az önköltséges képzéseken. A kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják a képzések költségeit. Ezek az összegek 2012 szeptemberétől lesznek érvényesek az új belépőkre, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat. 2013-tól az önköltséges képzések összege módosulhat, mondta Hoffmann Rózsa.

A hallgatókkal kötendő szerződést firtató kérdésre az államtitkár azt mondta: azok a hallgatók számíthatnak ilyen szerződésre, akiknek képzését az állam fogja fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már érvényes lesz.

A csökkenő állami finanszírozás érzékenyen érintheti a kisebb, vidéki főiskolákat. Ha ezekben a korábbinál jóval kevesebb hallgató tanulmányait fedezi az állam, eleshetnek bevételük jelentős részétől. Hoffmann Rózsa az Index kérdésére azt mondta: évről évre nő a költségtérítéses hallgatók száma, így ezek az intézmények is növelhetik ilyen jellegű kapacitásaikat. Ehhez a Diákhitel 2. támogatást nyújt. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: ha egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, az intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat átszervezéssel, integrációval. A kormány ugyanakkor elkötelezett abba az irányba, hogy a vidéki főiskolák és egyetemek fennmaradását különböző eszközökkel segítse, mondta Hoffmann Rózsa.