Arcátlanul pimasznak nevezi Orbánt a Die Welt
További Belföld cikkek
- Újabb részletek: több bűnbanda tarthat rettegésben egy budapesti kerületet
- Fantasztikus év lesz - Ujhelyi István csokorba szedte, miként beszélt a Fidesz 2010-től az évekről
- Nagy meglepetést tartogat a szilveszteri időjárás, erre mindenképp készüljön fel
- Menczer Tamás rákontrázott Magyar Péterre, ő is újévi beszédet mond
- Id. Lomnici Zoltán: A bíró köteles a látszatát is elkerülni annak, hogy nem pártatlan
Die Welt
A Die Welt kommentárt szentelt a magyar gazdasági helyzetnek Semmi pénzt Orbán Viktornak címmel. A szerző, Jan Dams szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő arcátlanul pimasz", hiszen kiüresíti a demokráciát és megsért számos értéket, amelyek mellett Európa elkötelezte magát és, most pedig éppen ő az, aki újabb hitelt kér az Európai Uniótól (EU) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
A szerző kifejtette: az EU-nak és az IMF-nek "a politikailag és gazdaságilag rossz úton járó" Magyarország pénzügyi támogatása helyett "az eddiginél jóval nagyobb nyomást kell gyakorolni az Orbán-kormányra. Aki nem tartja be a demokratikus alapszabályokat, az nem várhatja el, hogy Németország, Franciaország és más EU-s országok adófizetőitől származó pénzzel tömjék ki. Ez ilyen egyszerű. Mielőtt Magyarország megkapja a támogatást, amelynek átutalásához az európaiak áldása szükséges, Budapestnek változtatnia kell az irányvonalán. Minden más megoldás az EU alapvető értékeinek az elárulását jelentené" – írta a Die Welt.
Berliner Zeitung
A Berliner Zeitung véleményoldalán Frank Herold Ütközőpályán című írásában kifejtette: "Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják."
A szerző felvetette: "Mit lehet tenni egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökkel, aki gátlástalanul a demokrácia elárulására használja felhatalmazását?" Kifejtette: Orbán Viktor politikája olyan pályán halad, amely összeütközéshez vezet "saját népe egyes csoportjaival és az EU-val". Hozzátette: az EU még biztosít kellő mozgásteret ahhoz, hogy Orbán letérjen az ütközőpályáról, de ha továbbra sem módosít irányvonalán, akkor "végre cselekedni kell." Hangsúlyozta: "Az EU-nak nem szabad Magyarországot tovább támogatni európai adófizetőktől származó pénzzel, ha az Orbán-kormány továbbra is semmibe veszi a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat."
A Berliner Zeitung gazdasági rovatában Ausztria meginog, ha Magyarország elesik címmel jelent meg beszámoló. A szerzők elemzőket idézve kifejtik, hogy Magyarország esetleges államcsődje az EU számára nem lenne nagy probléma, hiszen a huszonhetek összesített hazai össztermékében (GDP) Magyarország részaránya csupán 0,8 százalék. Ez lényegesen kisebb, mint Görögország 1,8 százalékos részaránya, ennélfogva Magyarország nem jelent rendszerszintű kockázatot. Ugyanakkor az esetleges magyar csőd problematikus lehet Ausztria számára, mert állami segítségre szorulnának az osztrák bankok.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági rovatában Magyarország szívóhatása átterjed Ausztriára címmel közölt beszámolót, amely szerint befektetők attól tartanak, hogy a "magyarországi bizalmi válság" hatása átterjedhet Ausztriára, és ennek jeleként értelmezhető, hogy az osztrák állampapírok hozama jelentősen emelkedett az utóbbi időszakban.
Der Tagesspiegel
A Der Tagesspiegel szintén gazdasági rovatában A magyar politika eljátssza a hitelét címmel ismertette a magyar gazdaságra és a gazdaságpolitikára vonatkozó legutóbbi fejleményeket. A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken bejelentett lépésével kapcsolatban megjegyezte: "a rendkívüli mértékben emelkedő állampapír-hozamok miatt a kelet-európai ország gyakorlatilag kiszorult a tőkepiacról", és gyors segítség nélkül hamarosan csődveszélybe kerülhet.
Der Spiegel
A Spiegel Online Christina Hebel írását közölte. A szerző szerint a jelenlegi helyzet emlékeztet az egy évvel korábbira, amikor a médiatörvény miatt vártak sokan határozott fellépést az Európai Bizottságtól (EB). Most "a demokratikus alapjogok kiüresítéséről van szó – Orbán ismét kóstolgatja az EU-t és sértegeti az Európai Bizottságot (EB)" – vélekedett Hebel.
Az EB egyelőre tartózkodik az éles bírálattól, ezt pedig többen kifogásolják. "Barroso már egy éve túl puhán reagál" – mondta a Spiegel Online-nak Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának helyettes vezetője, aki szerint az EB elnökének – aki Orbán Viktorral együtt az Európai Néppárt családjához tartozik – nem szabad tovább kímélnie párttársát.
Omnid Nouripur, a német Zöldek külpolitikai szakpolitikusa egyebek között azt mondta a Spiegel Online-nak, hogy Hillary Clinton Budapestnek megküldött figyelmeztető levele és az európai államok tétlensége között feszítő ellentét látszik. "Az EU már megint lejáratta magát válságkezelésben" – fogalmazott a politikus.
Die Presse
Magyarország államcsődje esetén veszélybe kerül Ausztria kiváló adósosztályzata – írta a Die Presse. A konzervatív napilap cikkében úgy fogalmaz, hogy Magyarország sürgősen az IMF és az EU "tőkeinjekciójára" szorul. Felidézte, hogy a forint árfolyama mélypontra zuhant, egyidejűleg az államkötvények törlesztéskockázati árazása csúcsot ért el. A lap meglátása szerint Orbán Viktor "makacsul kitart". "Egy válságtanácskozás után Orbán bejelentette, hogy a kormány gyors megegyezésre törekszik az IMF-fel és az EU-val. A vitatott jegybanktörvény megváltoztatása azonban nem jön szóba a (kormányfő) számára" – fogalmazott a lap a Simor András jegybankelnökkel tartott találkozó utáni sajtótájékoztatóról beszámolva.
A Die Presse rámutatott, hogy osztrák bankok összesen mintegy 32 milliárd eurónyi hitelt helyeztek ki Magyarországon. "Sokan már most nem tudják törleszteni a hitelüket" – tette hozzá. A BNP Paribas elemzője, Michal Dybula a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy magyar államcsőd esetén Ausztria elveszítheti kiváló adósbesorolását.
Der Standard
A Der Standard a PSZÁF adatai alapján beszámolt arról, hogy november és december vége között mintegy kétszeresére, 94 ezerre nőtt azoknak az ügyfeleknek a száma, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, és további mintegy kétszázezer szándéknyilatkozat érkezett. Kitért arra is, hogy a bankoknak a devizahitelek rögzített átváltási árfolyama és a piaci árfolyam közötti különbségből eredő költsége 174 milliárd forint volt a már teljesített végtörlesztések esetében. Emellett a forint árfolyamának mélypontra zuhanása is fájdalmas hatással lehet a bankokra – tette hozzá.