A Velencei Bizottság elé visszük a kritizált törvényeket

További együttműködési készségéről biztosította Martonyi János külügyminiszter Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát abban a válaszlevélben, amelyet pénteken küldött a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő strasbourgi székhelyű szervezet tisztségviselőjének.

A Külügyminisztérium közleménye kitér arra is, hogy a főtitkár érdeklődésére reagálva a külügyi tárca vezetője leveléhez tájékoztatásul mellékelte a magyar egyházügyi törvény, a választási törvény és a bírósági törvény szövegét.

Martonyi János az ET főtitkárának hozzá intézett múlt szerdai levelére válaszolva jelezte, hogy az említett jogszabályokról Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását is kéri. "A médiatörvény vonatkozásában is nyitottak vagyunk a konzultációra, és annak szövegét a közeljövőben esedékes módosítás után szintén megküldjük" – közölte levelében a tárcavezető a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint.

Az Európa Tanács (ET) főtitkára szakértői segítséget ajánlott Magyarországnak abban, hogy áttekintsék az új magyar alaptörvénnyel és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekkel kapcsolatos magyarországi jogalkotói tevékenységet.

Thorbjorn Jagland a magyar külügyminiszterhez intézett, Strasbourgban múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében azt javasolta, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt az ET égisze alatt tevékenykedő Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. Indítványozta azt is, hogy vegye igénybe Magyarország az Európa Tanács médiajogi szakértelmét.

Ha egy ország az Európa Tanács tagja, akkor tiszteletben kell tartania a demokratikus elveket, a "fékeket és egyensúlyokat", a független intézmények megfelelő működésével – figyelmeztetett a levélben az összeurópai szervezet főtitkára.

Jagland levelére, az abban foglalt szakértői segítségnyújtásra vonatkozó ajánlatra Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa utalt csütörtöki közleményében.

Hammarberg szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.