Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Törvénysértés nélkül is csillapíthatók a haldokló betegek fájdalmai
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
Javítani kell a fájdalomcsillapítás jelenlegi gyakorlatán, több hospice ellátóhelyre és szakképzett orvosra van szükség – áll a végső stádiumban lévő betegek kezelését vizsgáló bizottság jelentésében. A testületet az Uzsoki kórház morfinügye után állították föl.
Az orvosszakértőkből álló négytagú ad hoc bizottság felállítását Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a tavaly novemberi morfinügy után rendelte el. A botrányt egy orvosi szaklapban tavaly megjelent cikk váltotta ki, amely szerint a szokásos morfiumadag négy-ötszörösét is beadhatták a végstádiumban lévő daganatos betegeknek 2005 és 2007 között a fővárosi Uzsoki utcai Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. A szerdai sajtótájékoztatón a miniszter nem árult el részleteket a nyomozás állásáról, mint mondta, a vizsgálat eredményeit a minisztérium is várja.
A vizsgálóbizottság jogi, etikai és orvosi szempontból tekintette át a végső stádiumban lévő betegek kezelésének aktuális helyzetét, amiről a minisztériumnak jelentést készített. Ennek tartalmát nagy vonalakban ismertetve Réthelyi elmondta, a kábítószerek egészségügyi alkalmazása Magyarországon jogi szempontból rendezett.
A szakmai bizottság megállapította, hogy a végstádiumban lévő betegek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, kezeléshez vagy annak visszautasításához fűződő jogait a jogrendszer biztosítja. A bizottság szerint a hétköznapokban viszont nehézségekbe ütközik a fenti jogok érvényesítése. A társadalom nem mer a halál kérdésével foglalkozni, a betegeket ellátók sem rendelkeznek kellő ismeretekkel, de nem elég a halál közelébe jutott emberek ellátására szakosodott hospice helyek száma sem.
A bizottság szerint javítani kell a daganatos betegek fájdalomcsillapításának jelenlegi gyakorlatán: több ellátóhelyre, szakképzett személyzetre van szükség.
A bizottság fenti javaslatainak megvalósításához a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága a szakértői anyag alapján cselekvési tervet dolgoz ki: az orvos- és szakorvosképzésben nagyobb hangsúlyt kap majd a végstádiumú betegek tüneti kezelésének oktatása, az úgynevezett palliatív medicina pedig külön szakorvosi képesítést kap. Mivel jelenleg ezen a területen nincs szakképesítés, emiatt nincs is elég szakember sem. (A palliatív ellátás az aktív és passzív eutanázia egyik formáját sem jelenti, célja a haldokló szenvedéseinek az enyhítése.)
Embey-Isztin Dezső, a bizottság tagja, az Országos Onkológiai Intézet Fájdalomcsillapítási Ambulancia főorvosa leszögezte, hogy a végstádiumú betegek fájdalomcsillapítása kulcsfontosságú. Mint mondta, amíg valakinek fájdalmai vannak, egyéb kísérő tüneteket elhallgathat. "Ezért fontos tudni, hogy megvannak a lehetőségek, hogy tisztességesen tudjuk csillapítani a betegek fájdalmát, amelynek során a törvény rendelkezéseinek betartása nem lehet probléma" – tette hozzá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
