Zárt ülés lett Orbán parlamenti döntéséből

„Gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az Európai Unióban”- mondta Orbán Viktor kormányfő hétfő éjszaka arról, hogy miért csatlakozik Magyarország ahhoz az új uniós szerződéshez, amely komoly költségvetési szigort ír elő a csatlakozók számára.

A költségvetési paktumhoz hétfőn Nagy-Britannia és Csehország kivételével valamennyi uniós tagállam csatlakozott. A szerződés automatikus szankciókat ír azokkal a tagokkal szemben, amelyek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban az, hogy fél százalék alá csökkentsék a hiányt.

Orbán az MTI-nek hétfőn azzal indokolta csatlakozást, hogy a magyar diplomáciának a sikerült több kedvező módosítást elfogadtatnia. Ezek között említette, hogy az euróövezeten kívüli országokra - mint például Magyarország - csak az övezetbe való belépés után vonatkoznak a paktum szigorú előírásai. Ráadásul a csomagból kikerült az adóharmonizáció is, ami ugyancsak elfogadhatatlan volt Magyarország számára, tette hozzá Orbán.

Parlamenti döntés kell

Bár a kormányfő hétfőn kiállt a paktum mellett, Orbán korábbi nyilatkozatai alapján ez nem volt mindig egyértelmű. A paktum létrehozásáról szóló tavaly december 8-9-i uniós csúcs után hosszú órákig nem volt világos, hogy a kérdésben mi a magyar álláspont. Az uniós csúcs után a nemzetközi sajtóban megjelent első hírek arról szóltak, hogy két ország – Svédország és Csehország – parlamenti felhatalmazást kér a csatlakozáshoz, két ország – Nagy-Britannia és Magyarország – ellenzi azt.

Orbán az éjszaka megjelenő információkra reagálva másnap reggel azt közölte: a magyar kormány nem mondott nemet, hanem arról van szó, nincs felhatalmazása arra, hogy döntsön az ország szuverenitását érintő ügyekben, ezért parlamenti vitára bocsátják a kérdést. „Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" – fogalmazott. Orbán ezt azzal indokolta: egyelőre nem világos, hogy az eurózónán kívüli országokra mikor vonatkoznának a szigorúbb szabályok.

A kérdés téma volt a december 12-i parlamenti ülésen is, ahol Orbán beszámolt a csúcson történtekről. Azt mondta, hogy az uniós csúcson volt egyfajta törekvés, „hadd ne mondjam, nyomás", hogy a kormányfők azonnal csatlakozzanak a paktumhoz. Orbán szerint azonban a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vitára, a parlamenti döntésre van szükség. Orbánnak ezt a mondatát az MTI tudósítása szerint megtapsolták a kormánypárti képviselők. „Nekünk a magunk és nem mások fejével kell gondolkodnunk", fogalmazott. A kormányfő kitért arra is, hogy az Országgyűlésnek meg kéne fontolnia, hogy van-e kivetnivaló az elutasító brit álláspontban.

A fordulat

Az MTI archívuma szerint Orbán tavaly december 15-én Petr Necas cseh kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy nem kíván olyan a paktumhoz csatlakozni, amely adóharmonizációs lépéseket is tartalmaz. Ennek oka az, hogy a kormány a jelenlegi alacsony adókulcsokkal akarja Magyarországra csábítani a külföldi tőkét, és attól tart, hogy az adóharmonizáció miatt nem lenne olyan vonzó az ország.

A korábbi nyilatkozataival szemben Orbán január 24-én, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével már a pénzügyi paktum fontossága mellett érvelt. A kormányfő szerint a paktum mellett szól, hogy a szigorú előírások csak az euró bevezetése után élnének, illetve a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció.

Zárt ülés

A Fidesz egyik parlamenti képviselője az Indexnek azt mondta, a paktum korábbi tervezete jelentősen korlátozta volna a kormány mozgásterét. Bár a forrás szerint a jelenlegi paktummal is szablyát akasztott a kormány a saját feje fölé, mégis jóval elfogadhatóbb a korábbi verziónál. A képviselő szerint Orbán a döntést azért bízta volna az Országgyűlésre, mert nem akart egyedül felelősséget vállalni. Mivel a csomag fellazult, változott a helyzet, tette hozzá a politikus.

Egy külügyminisztériumi forrás pedig arról beszélt, hogy a kormányfő ígéretének megfelelően a kérdésben volt parlamenti döntés. Múlt szerdán a parlament uniós nagybizottsága foglalkozott a kérdéssel, és a Jobbik kivételével valamennyi parlamenti frakció támogatta a paktumhoz való csatlakozást. Korábban már Orbán is utalt rá, hogy a bizottság döntését fontosnak tartja, december 12-én a parlamentben azt mondta, hogy az uniós nagybizottság véleményét minden brüsszeli útja előtt figyelembe vette.

Múlt szerdán kora reggel az uniós nagybizottság valóban összeült, ez azonban zárt ülés volt. A bizottság titkársága az Indexnek azt mondta, hogy sem a napirend, sem az ott hozott döntések nem nyilvánosak. A bizottság ülésein általában a parlamenti pártok frakcióvezetői, az érintett bizottságok vezetői és a kormány képviselői vannak jelen. Mille Lajos LMP-s képviselő, aki jelen volt a szerdai ülésén, azt mondta: mivel zárt ülés volt, így annak részleteiről nem akar beszélni. Hozzátette: a kormányfő minden uniós csúcs előtt konzultál a bizottsággal, ennek részletei azonban nem nyilvánosak.