Elnézőbb a vérfertőzéssel az új Btk.
További Belföld cikkek
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
Az új Büntető Törvénykönyvvel szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, áll a szerdán nyilvánosságra kódextervezet indoklásában. "A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma" – idézi az indoklás a Nemzeti Együttműködés Programját. Összegyűjtöttünk néhány fontosabb változást.
Ha éjjel megtámadnak fegyveresen, bármit lehet
Változik a jogos védelem kategóriája - az új törvény alapján több lehetősége lesz annak, akit megtámadnak. Az új szabályozás szerint ha valakit éjjel fegyveresen vagy csoportosan támadnak meg, illetve akinek a lakásába törnek be éjjel felfegyverkezve, vagy lakásához tartozó bekerített helyre hatolnak be fegyverrel, az automatikusan úgy tekintheti, mintha az életét fenyegetnék, így lényegében bárhogyan védekezhet, a védekezés pedig nem fog bűncselekménynek minősülni.
Nincs többé fajtalankodás
Alaposan átírta az új Btk-tervezet a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Egyszerűsített: szexuális erőszak névvel összevonta az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak fejezeteket. Az új Btk-ból eltűnne a fajtalankodás kifejezés, amely a hatályos definíció szerint „a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál”. A fajtalankodás szó helyett a szexuális cselekmény kifejezést használnák.
Főszabályként ezt mondaná ki az új törvény: „aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez a meghatározás tágabb kört fed le, mint az erőszakos közösülés vagy a szemérem elleni erőszak hatályos definíciója. A hatályos Btk. csak akkor bünteti ezeket, hogyha a kényszerítés erőszakkal vagy közvetlen, élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel valósul meg, továbbá ha valakinek az akaratnyilvánításra képtelen állapotát használták ki.
Ha nincs önkéntes beleegyezés, erőszak
Az új tervezet indoklása szerint a joggyakorlatban eddig is kényszerítésnek tekintették, hogyha a sértett nem adta önkéntes beleegyezését, bár konkrét fenyegetésről nem volt szó. Az új Btk. tulajdonképpen ezt foglalná törvénybe, az indoklás szerint ezzel megfelelve a vonatkozó nemzetközi dokumentumoknak, és olyan irányba mozdulva el, amelyet a hazai és külföldi női jogvédők kértek.
A büntetési tételek többnyire nem változnának, de van olyan minősített eset, amelyet az új szabályozás enyhébben büntetne. A hatályos Btk. öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt, hogy ha a sértett az ő nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Az új tervezet kettőtől nyolc évig terjedő büntetést rendel ugyanehhez.
A törvénytervezet bevezetne egy teljesen új dolgot is: három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék azt, aki a szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy az azt könnyítő feltételeket biztosítja. Az indoklás szerint a jogalkotók például a helyszín előkészítésére, lakás biztosítására, „szex-drogok” biztosítására gondolnak itt.
Gyerekáldozatoknak kedvezne az új elévülési szabály
Az új tervezet szigorítaná az elévülés szabályait. Az elévülés idején egységesen a kiszabható büntetés felső határában, de – a mostani minimum három helyett - minimum öt évben határozná meg. Kimondaná azt is, hogy az életfogytiglannal fenyegetett bűncselekmények egyáltalán soha nem évülnek el. Újdonság, hogy emberkereskedelem és nemi bűncselekmények esetén, ha a sértett a bűncselekmény idején nem volt még 18 éves, az elévülés minimum öt éve az ő 18. születésnapjától kezdődve számolódna. Tehát az elkövetők nem úszhatnák meg a tettüket csak azért, mert gyerekáldozatuknak nem volt lehetősége időben feljelentést vagy magánindítvány tenni.
Elnézőbbek a vérfertőzéssel
A hatályos Btk. egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik. Az új tervezet lejjebb szállította a büntetés felső határát, és azt mondja ki, „aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az indoklás szerint a hatályos büntetési tétel ugyanis „a többi bűncselekményhez és a külföldi szabályozásokhoz képest is eltúlzottnak tűnik”. Testvérek közösülése továbbra is csak vétségnek minősülne, és megmaradna a maximum kétévés szabadságvesztés. Nem változtattak azon a szabályon sem, hogy nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Életük végéig bezárva maradhatnak az elmebetegek
A kényszergyógykezeltek számára hátrányos változást hozna az új Btk. Ők azok az emberek, aki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt kiváltó bűncselekményt követtek el, de elmeműködésük kóros állapota miatt nem büntethetők, viszont tartani kell attól, hogy újabb, hasonló bűncselekményt követnének el.
Néhány éve, a Gyurcsány-kormány idején döntöttek arról, hogy a kényszergyógykezelés nem tarthat bármeddig. A hatályos Btk. most úgy rendelkezik, hogy a kényszergyógykezelés legfeljebb addig tarthat, amennyi börtönévet kiszabhattak volna az illetőre, ha büntethető lett volna. Ha a büntetés életfogytiglan lett volna, akkor a kényszergyógykezelt húsz év után szabadulhat. A hatályos törvény szerint sem kerülnek ezek az emberek feltétlenül vissza az utcára szabadulásuk után, ha szükséges, gyógykezelésüket civil pszichiátrián kell folytatni.
Az új Btk-tervezet viszont eltörölné a kényszergyógykezelés időkorlátját, és csak annyit mondana: „a kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn”. A régi szabályozás visszaállításának indoklásban a készítők jogalkalmazási nehézségekre és arra hivatkoznak, hogy szerintük alkotmányossági problémát jelent, hogy a változtatás (2010. május 1.) óta elrendelt kényszergyógykezelések határozott idejűek, míg a korábban elrendeltek továbbra sem azok.
Rábeszélés mint gyilkosság
Újdonság a Btk.-ban, hogy lényegében emberölésnek minősítenék azt, ha valaki öngyilkosságra beszél rá egy fiatalkorút, azaz 14 év alatti személyt, vagy pedig akaratnyilvánításra képtelen embert. A törvény indoklásából nem derül ki, mennyire jellemző az ilyen helyzet, az viszont igen, az új törvény szerint ebben az esetben a rábeszélő ezzel lényegében maga követi el a gyilkosságot. A büntetés így már nem közreműködésért, hanem tényleges gyilkosságért járna, mely tíztől húsz évig, illetve életfogytig tartó börtön lehet.
Jóvá tenni a bűncselekményt
Új elemként jelenik meg a jóvátételi munka, melynek keretében bizonyos bűncselekmények elkövetői jóvátételi munkára lesznek kötelezhetőek, ami állami vagy önkormányzati intézményben végzett ingyenes munkát jelent. iskolába, kórházban, civil szervezetnék vagy egyháznál. “A bíróság ebben az esetben – mint próbára bocsátás esetén – a büntetőjogi felelősség megállapításával egyidejűleg elhalasztja a büntetés kiszabását egy évre, jóvátételi munka végzésének előírása mellett. A jóvátételi munka tartamát legalább ötven, legfeljebb kétszázötven óra időtartamban kell meghatározni” - áll az indoklásban. A jóvátételi munka ingyenes, és állami, illetve önkormányzati intézményekben, civil szervezeteknél és egyházaknál lehet majd végezni.