Végre elveheti volt anyósát!

A családjogi fejezet a készülő új Polgári törvénykönyv társadalmi vitára bocsátott tervezetében sok szempontból liberálisabb mind a hatályos szabályoknál, mind pedig annál, amire a korábbi Ptk-vitában képviselt fideszes–KDNP-s álláspont alapján számítani lehetett.

Nem kell harminc napig várni a házassággal

A jelenleg érvényes családjogi törvény nem engedi, hogy hirtelen elhatározásból azonnal az anyakönyvvezetőhöz rohanjon a pár házasságot kötni. A szabály az, hogy legalább harminc napot várni kell, a házasságkötést az anyakönyvvezető csak a szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. Az új Ptk. tervezetéből kikerült ez a megkötés. Így például ha egy jól sikerült, átbulizott éjszaka után a pár talál olyan anyakönyvvezetőt, aki hajlandó összeadni őket, akár azonnal összeházasodhatnak.

Ezt a könnyítést tartalmazta a szocialista kormány alatt elfogadott (hatályba már nem lépett) kódex is, de akkor, 2008-ban ellenzéki (ma már kormánypárti) politikusok tiltakoztak ellene. A családjogi témákban a Fidesz és a KDNP javaslatait gyakorlatilag négy képviselő közvetítette: számos módosító indítványt nyújtott be a KDNP-s Salamon László és Rubovszky György, valamint a fideszes Mátrai Márta és Vitányi István. Módosítót nyújtottak be a harminc napos várakozási idő érdekében is. „Mivel a házasságkötés az ember életének talán legfontosabb hatású jognyilatkozata, külföldi tapasztalatok alapján is egyértelmű, hogy lényegesen kiegyensúlyozottabb, tartósabb a házasság, ahol a családi életről, a házastársak-gyermekek jogairól a felek előzetesen tudnak, tájékoztatást kapnak. (…) Amennyiben a javaslat nem tartalmazza a 30 napos várakozási időt, tovább fog nőni a meggondolatlanul kötött, s gyorsan felbomló házasságok száma” – írták akkor az indoklásban.

Nem lesz jegyesség

A hatályos családjogi törvény nem ismeri a jegyesség intézményét, és várhatóan nem lesz ez másként az új Polgári törvénykönyvben sem, a tervezetben ugyanis ilyesmi nem szerepel. Pedig a 2008-as parlamenti Ptk.-vitában volt erre vonatkozó fideszes–KDNP-s javaslat. A Salamon László-féle képviselői négyes javasolta a jegyesség bevezetését. Ezzel azt rendezték volna, mi történjék, ha a jegyességből nem lesz házasság. A jegyesség felbomlásáért felelős fél kártérítéssel tartozott volna a másiknak a házasság céljából tett kiadások erejéig, és vissza kellett volna adnia mindazt az ajándékot, amit a társától vagy annak rokonától kapott a készülő házasság miatt. „A jegyesség lényegének, s legfontosabb szabályainak rendezése az egész magyar jogrendszer több évtizedes hiánya” – írták az indoklásban. A jegyesség bevezetését azonban nem szavazta meg 2009-ben az országgyűlés, és a most készülő új tervezetből is kihagyták.

Könnyebb lehet a válás

Bár nem megy az engedékenységben olyan messzire, mint a Gyurcsány-kormány alatt benyújtott kódextervezet, az új Ptk.-javaslat is egyszerűbbé tenné az elválást. A 2008-ban benyújtott tervezet lehetőséget adott volna a házasság közjegyzői megszüntetésére, vagyis a bíróság elkerülésére, ha nincs közös kiskorú vagy tartásra jogosult gyerek, és a felek minden lényeges kérdésben megegyeznek. Ezt a megoldást az akkori ellenzék hevesen ellenezte. Azzal érveltek, hogy a bíróság elutasíthatja a felek közös kérelmét is, ha lát esélyt a házasság fennmaradására, de a közjegyző ezt nem tehetné meg, ami szembemenne a házasság, család védelméhez fűződő társadalmi érdekkel.

A közjegyzős megoldás végül nem került be a 2009-ben elfogadott majd visszavont Ptk.-ba, és – ahogy várható volt – az új tervezetbe sem. Ugyanakkor a hatályos törvényhez képest lényeges változás, hogy rövidülne a közös megegyezéses, így egyszerűbb válás feltételeinek listája. A közös megegyezéshez továbbra is meg kellene állapodniuk a feleknek a közös gyerek sorsáról (szülői felügyelet, kapcsolattartás, gyerektartás), a közös lakásról és a házastársi tartásdíjról, viszont a közös vagyon megosztásáról már nem.

Ez a könnyítés azért érdekes, mert a 2008-as tervezetben ugyancsak szerepelt, de akkor nem tetszett a mai kormánypárti képviselőknek. A Salamon László-féle négyes módosító javaslatot is benyújtott ellene, amit utóbb leszavazott a parlament. Bírálták, hogy a törvényjavaslat „tovább liberalizálja” a megegyezéses bontás intézményét.

Válás előtt is járhat már tartásdíj

Tartásdíjügyben is hozhat újdonságot az új Ptk. Míg a hatályos törvény szerint tartásdíjat volt házastárs követelhet, az új tervezet szerint nem lenne muszáj ezzel kivárni a válás kimondását, kérthetne tartásdíjat a külön élő házastárs is.

A törvény eddig is rögzítette, hogy nem követelhet tartást, aki arra érdemtelenné vált. Az új Ptk. viszont pontosan megmondaná azt is, ki számít érdemtelennek: az, akinek súlyosan kifogásolható magatartása járult hozzá a házasság megromlásához, és az, aki az életközösség megszűnése után volt házastársának vagy vele élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Érdekesség, hogy a tervezet megjegyzi: az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó fél magatartását is figyelembe kell venni. Vélhetően ez arra utal, hogy ha valaki maga provokálta ki társa kifogásolható viselkedését, akkor arra hivatkozva ne úszhassa meg a tartásdíjfizetést.

Új elem lenne a Ptk.-ban az is, hogy a tartásdíjat akár egyszerre, egy összegben is le lehetne tudni (vagyontárggyal vagy készpénzzel), ha erről meg tudnak állapodni a felek. Szintén új lenne az a szabály, hogy ha egy évnél rövidebb ideig tartott a házasság, és nem született gyerek, akkor alapesetben csak annyi időre járna tartás, ameddig a házasság tartott.

Megvédték a hűséget

A házastársi hűség kérdése a 2008-2009-es Ptk.-vita egyik gumicsontja volt. A szocialista kormány javaslata ugyanis megszüntette volna azt a – hatályos törvényben meglévő – előírást, hogy a „házastársak hűséggel tartoznak egymásnak”.Ehelyett azt írták volna elő, hogy „a házastársak kötelesek együttműködni”. Az ellenzék akkor felháborodott ezen, a hűség kiiktatását nemcsak erkölcsi, hanem gyakorlati okból is ellenezték mondván, a hűséghez számos joghatás fűződik, hiszen például ezen alapul az apasági vélelem ( automatikusan a férj számít a házasságban született gyerek apjának), a hűtlenség pedig válóok. A tiltakozás akkor hiábavaló volt, a kihirdetett 2009-es törvénybe nem került bele a hűség. Az új Ptk.-tervezetben viszont benne van, mégpedig nem az együttműködési kötelezettség helyett, hanem azzal együtt.

Nem muszáj megegyezni a névről

Az új Ptk.-tervezet arra az esetre is gondol, mi történjék, ha a pár nem tud megegyezni arról, kinek mi legyen a neve a házasságkötés után. A hatályos törvény csupán kategorikusan előírja, hogy a házasulóknak a névviselésről márpedig meg kell egyezniük. Az új tervezet viszont megengedően azt mondja, hogy a házasulók megegyezhetnek, ha pedig ez nem sikerül, akkor a régi nevüket viselik tovább.

Szabad volt apóssal, anyóssal házasodni

A rokonházasság egyik esetével elnézőbb lenne az új Ptk., mint a hatályos családjogi törvény. Ahogy eddig is, továbbra is érvénytelen lenne a házasság, ha azt két egyenes ági rokon, testvér testvérrel, testvér testvére vér szerinti leszármazójával, vagy örökbefogadott örökbefogadójával, az örökbefogadás fennállása alatt kötötte. A hatályos törvénnyel szemben viszont az új Ptk. nem tiltaná azt, hogy valaki összeházasodjon volt házastársának egyenes ági rokonával. Tehát megengedett lenne például az, hogy válás után a volt feleség férjhez menjen régi apósához. Eddig erre csak külön jegyzői felmentéssel volt lehetőség.