Előbb 1956, aztán az ügynökügy
További Belföld cikkek
- Sztrájkba léphet több budapesti szakszervezet, ha nem lesz költségvetése a fővárosnak 2025-re
- Már január 1-től eltűnhetnek az unión kívüli vendégmunkások Magyarországról
- Lézerfénnyel vakítottak el egy pilótát Győr közelében
- Nem bírt el a vizes úttal a sofőr, darabokra törte az autóját
- Feljelentést tett Zugló polgármestere, százmillió forintos kár érhette az önkormányzatot
A Fidesz-frakción belül már egy éve gondolkoznak és jelenleg is vitáznak arról, hogy mi lenne a helyes lépés az ügynökakták ügyében, mondta Lázár János frakcióvezető a HírTV Rájátszás című műsorában.
Az ügynökmúlt feltárásáról szóló LMP-s javaslat tárgysorozatba vételét a közelmúltban elutasította az Országgyűlés többsége. Lázár János véleménye szerint Schiffer András LMP-s képviselő javaslatával "szakszerűtlenül, végiggondolatlanul" ragadott ki egy részletet egy problémahalmazból.
Mint a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: először tisztázni kell, hogy honnan kell elindulni, hol kell megállapítani a felelősség vonalait. Ugyanis, mint kiemelte: egy olyan országban nehéz elkezdeni az igazságtételt, ahol 1956-ért lényegében még senkit nem vontak felelősségre, miközben 500 embert végeztek ki.
Ezt követően lehet beszélni az ügynökökről. Mint Lázár János leszögezte: tisztázni kell, hogy milyen szerepe volt a Belügyminisztériumnak, a III-as főcsoportfőnökségnek, a hivatásos állománynak, az önkéntes besúgóknak és a kompromittáltaknak 1990 előtt az ország hétköznapjaiban.
Lázár János szerint a csehek, a lengyelek, vagy a románok esetében is az lehet országaik sikerének záloga, hogy képesek voltak szembenézni múltjukkal. Ennek során megnevezték a bűnösöket, voltak felelősségre vonások, bizonyos embereket pedig - akik bűnöket követtek el - kizártak a közéletből, megpróbáltak igazságot szolgáltatni - tette hozzá a frakcióvezető.
Mint kiemelte: az a tapasztalata, ha mindent nyilvánosságra hoznak, akkor azzal közelebb lépnek a múlt lezárásához. Ennek fényében azt tartja jó megoldásnak - a saját városában ezt is tette - ha minden adatot és információt nyilvánosságra hoznak.
A február 20-i parlamenti szavazáskor az LMP-s indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypárti képviselők többsége azonban ellenezte. Tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott. Lázár János akkor jelen volt, de nem szavazott.
Az LMP-s Schiffer András, a törvényjavaslat előterjesztője az indítványról korábban elmondta: pártja teljes egészében megismerhetővé tenné az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a diktatúra titkai egyben a demokrácia titkai is legyenek.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja hétfőn az MTI-vel azt közölte, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség március 19-i ülésén vitatja meg az ügynökmúlt feltárásának kérdését.