A bírósági reform elemeit bírálja a Velencei Bizottság

A Velencei Bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott álláspontját.

A Velencei Bizottság szakvéleményének számos, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismertté vált, ennek nyomán a magyar kormányzat már a múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

A Velencei Bizottság által a hét végén véglegesített szakvélemény 122. pontja utal arra, hogy a testület értesülése szerint – a korábbi szakvélemény-tervezetükre való reagálásként – a magyar kormány módosító javaslatokat terjeszt a törvényhozás elé. A Velencei Bizottság ezt a fejleményt üdvözli, megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket a javaslatokat még nem állt módjában tanulmányozni, de „továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll".

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással kapcsolatban. Szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek esetében indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást. A Velencei Bizottság megváltoztatandónak ítélte a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat. Megemlítik emellett, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak, vagy hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.

A szakvélemény 119. pontjában összefoglalt főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a szakvélemény 110. pontjában a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietően, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. „Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bíráknak, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében" – olvasható a szakvéleményben.

Problematikus pontok az egyházügyi törvényben

A Velencei Bizottság szerint a magyar egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. A szakvélemény a fenti általános megállapítás után három vonatkozásban fogalmazta meg aggályait.

Szerintük a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Egyben aggodalommal állapították meg, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami „aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal". Azt is szóvá teszik, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket.

A Velencei Bizottság kitért arra is, hogy tudomása szerint a magyar kormány módosító javaslatok beterjesztését tervezi, ezt üdvözölte a testület.