Martonyi: Magyarország egységesebb EU-t akar

A Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadást hétfő este Martonyi János külügyminiszter a magyar külpolitika irányelveiről. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország egy egységesebb, integráltabb, mélyebb Európában érdekelt. A magyar külpolitika három célja közé sorolta az EU megerősítését. A másik kettő a közép-európai együttműködés erősítése, illetve a globális nyitás a feltörekvő országok, így például Ázsia és Afrika felé.

A magyar külügyminiszter a hvg.hu újságírójának kérdésére értékelte Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédét is. A kormányfő a Kossuth téren többek között arról beszélt, hogy nem leszünk gyarmat, és nincs szükségünk arra, hogy a vállapos elvtársak után öltönyös bürokraták diktáljanak. Nem említette ugyan az EU-t, de az áthallás sokaknak egyértelmű volt.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének szóvivője például a beszédről azt mondta, hogy Barroso szerint aki a Szovjetunióhoz hasonlítja az EU-t, az nem érti a demokráciát.

Martonyi szerint fontos figyelembe venni, hogy a beszéd a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján hangzott el, és így ebben a kontextusban kell értékelni szenvedélyességét. "Ez egy érzelemfűtötte nap" - mondta.

A külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Orbán nem azt mondta, hogy nem akarunk az EU gyarmata lenni, hanem általában utasította vissza, hogy Magyarország gyarmat legyen. "Nem nevesített egyetlen EU-s intézményt sem" - figyelmeztetett. Továbbá szerinte fontos üzenet volt, hogy a beszéd végén Orbán Viktor azt mondta, hogy "ha Európa elbukik, akkor mi is elbukunk."

Martonyi szerint a közös gazdasági kormányzást természetszerűen követnie kell egy mélyebb politikai integrációnak is. Ezért előbb-utóbb hozzá kell nyúlni a lisszaboni szerződéshez is, mert az nem lehetséges, hogy a tagállamok gazdaságpolitikája egyre összehangoltabb, de ezt nem követi mélyebb politikai kötődés. Viszont ehhez új, demokratikusabb intézményrendszer is kell. Így például felvetette a közös európai választások lehetőségét, akár az EU elnökének szintjén, akár az EP-választások esetében.