Érvénytelen az esztergomi népszavazás

Borz Tibor tájékoztatása szerint a főként a városi közszolgáltatások újjászervezését felvető kérdésekre a válaszadók döntő többsége igennel válaszolt, elenyésző a nem szavazatok aránya. Mivel a 11 kérdésnél külön-külön összesítik az igenek, a nemek és az érvénytelen szavazatok számát, a népszavazás eredményét hivatalosan várhatóan csak a hétfő reggeli órákban közlik.

Tétényi Éva, független polgármester elmondta, hogy a helyi népszavazások részvételi adataihoz viszonyítva jónak értékeli a részvételi arányt. Magyarországon egyedül itt valósult meg, hogy két civil szervezet és három parlamenti párt együtt lépett fel, és már maga az összefogás is eredmény.

„A várhatóan nyolcezernél több résztvevő azt jelzi, hogy a városban másfél év alatt nem csökkent a Fidesz ellenzékének támogatottsága” – mondta a polgármester, aki 2010 októberében 8 117 szavazattal, a leadott szavazatok kétharmadával váltotta a várost tíz évig vezető fideszes Meggyes Tamást.

Steindl Balázs, a Fidesz városi frakcióvezetője azt mondta, hogy pártjuk „örül a népszavazás érvénytelenségének, mert ellenkező esetben több tízmilliós pereket indítottak volna azok a cégek, akiket a népszavazással meg akartak fosztani a közbeszerzési eljárásokkal elnyert szolgáltatások gyakorlásától”. Megjegyezte, hogy a népszavazásra elköltött nyolcmillió forint kárba ment.

A frakcióvezető szerint „a Jobbik, az LMP, az MSZP és Tétényi Éva koalíciója csak az esztergomiak egyharmadát tudta megszólítani, a fideszesek ellen indított lejárató kampány ellenére”.

Körmöczi Miklós, az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesületének elnöke a várakozásoknak megfelelőnek nevezte a részvételi arányt. Elmondta, hogy az aláírásgyűjtő íveket háromezren írták alá, ugyanennyi ember nyilatkozott úgy, hogy szignálná, ha az aláírások nem lennének nyilvánosak. Hozzátette,  további háromezer támogatóra is számítottak. „Esztergomban a választásokon tizenháromezer ember vesz részt általában, ha ebből nyolc-kilencezer fő egy irányba szavaz, az biztos támpontot jelent.”

A tizenegy kérdésben tartott népszavazást az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP közösen kezdeményezte.

A kérdések között szerepelt, hogy a képviselő-testület átalakítsa-e a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére.

Külön kérdésben tudakolták a választópolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítése közpénzből ne történhessen, illetve hogy töröljék az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat.

Esztergomban legutóbb 2009. június 7-én tartottak népszavazást. Akkor azt kérdezték a választópolgároktól, átadja-e az önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyen vagy kedvezményesen esztergomiaknak. Az európai parlamenti választásokkal egy időben tartott szavazáson 43 százalékos részvételt regisztráltak, ezért érvénytelenné nyilvánították.