Schmitt témavezetője saját beosztottja volt

„Itt valami félreértés van, mert a védést nem előzték meg előbírálatok” – értékelte hvg.hu-nak a Semmelweis Egyetem (SE) tényfeltáró bizottságának kedden nyilvánosságra hozott jelentését Kertész István, Schmitt Pál 1992-es disszertációjának egyik véleményezője, opponense.

A hvg.hu által kirobbantott plágiumbotrányt követően a Testnevelési Egyetem jogutódja, a budapesti orvosi egyetem január 25-én hozta létre azt a vizsgálóbizottságot, amely kedden megállapította, hogy az 1992-es doktori eljárás ugyan formailag megfelelt az akkori szabályoknak, de a disszertáció részleges vagy teljes egyezést mutat Nikolaj Georgiev, illetve Klaus Heinemann sportkutatók egyes munkáival.

A bizottság szerint „a dolgozatra általában jellemző a szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, ill. az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.

„A fokozatszerzési eljárás ideje alatt egyszer sem találkoztam Schmitt Pállal. Természetesen ismertem az olimpikont, évekkel korábban hivatalos összejövetelen találkoztunk” – mondta a hvg.hu-nak a disszertációt opponensként véleményező Kertész István. Az ókortörténész azt mondta, amikor Schmitt benyújtotta a disszertációját, ő az ELTE bölcsészkarán tanított, a Testnevelési Egyetemről (TE) Istvánfi Csaba rektor kérte fel, hogy legyen a jelenlegi államfő dolgozatának opponense. A dolgozatot már végleges formában, bekötve kapta meg, amit írásban, 7 oldalas bírálatban értékelt.

Az ókortörténész hangsúlyozta, ő nem készített előbírálatot – amit a bizottság most feltételez –, szerinte nem az opponenseknek, hanem a dolgozat megszületését végig figyelemmel kísérő témavezetőnek kellett volna jeleznie, hogy a forrásmegjelölés szakszerűtlen.

Kertész úgy tudja, Kutassi László, a TE egyetemi tanára volt Schmitt témavezetője, aki azóta elhunyt. Az egyetemi oktató a doktori védés időszakában a Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság mellett működő, az olimpiai eszme népszerűsítésével foglalkozó Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára volt. Az Origo január 12-én számolt be arról, hogy a másik opponens, Takács Ferenc 1985 óta volt tagja ennek a testületnek, Kertész pedig a védés után került be az MOA-ba, amikor már Aján Tamás volt a szervezett elnöke. Schmitt 1990-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!