Az LMP megfosztási eljárást indítványoz

A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat akik az államfő kisdoktorija ügyében „az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt".

Szalma Botond közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében. „Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat" – fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.

A KDNP budapesti elnöksége ragaszkodik a Fidesz-KDNP választási ígéretének betartásához, amely szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. „A bűnről ki kell mondani, hogy bűn, a feketéről, hogy fekete, a fehérről, hogy fehér, ezt diktálja a keresztény erkölcs is" – szögezte le Szalma Botond.

Az LMP a megfosztási eljáráshoz nyúlna

Az LMP indítványozza, hogy az országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást, jelentette be Karácsony Gergellyel közösen tartott sajtótájékoztatóján Schiffer András. A képviselő arra hivatkozott, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért. A politikus véleménye szerint amikor Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy „ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája", megsértette a szerzői jogról szóló törvényt.

Schiffer András hozzátette, hogy az eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti. Annak során a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja-e az ügyet és végül az Ab megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt. A képviselő azt mondta, az is elégséges lenne, ha csak az ellenzéki képviselők írnák alá az LMP kezdeményezését, de azt várják, hogy a kormánypárti politikusok is támogatják a kettőjük által jegyzett indítványt.

Az Alaptörvény összesen hét lehetőséget sorol fel az elnöki mandátum megszűnésére, a hivatali idő lejárátától a lemondáson keresztük az elnök esetleges haláláig. Megfosztási eljárásra csak akkor van lehetőség, ha az elnök a hivatala ellátásával összefüggésben sért meg valamely törvényt, vagy szándékos bűncselkményt követ el. A megfosztásról kétharmados parlamenti döntés kell, az eljárást pedig az Alkotmánybíróság folytatja le (büntetőeljárás csak az elnöki mandátum végével indítható). Bővebben>>>

Az MSZP szerint Schmitt méltatlan a tisztségre

Az MSZP szerint Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre. Mesterházy Attila szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa, és megvédte a magyar tudomány becsületét.

A pártelnök idézett egy korábbi Schmitt-nyilatkozatot, amely szerint megfogadta, hogy csak Istent és Orbán Viktort fogadja el főnökének, és lehetőség szerint mindig igazat fog mondani. Ha ezek után sem hozza meg a köztársasági elnök az egyetlen helyes döntést, akkor főnökének, Orbán Viktornak kell lépnie, mert ő a felelős, ő tette posztjára Schmitt Pált, mondta Mesterházy.

Az MSZP csütörtökön benyújt a parlamentnek egy kétpontos határozati javaslatot, amely kimondja, hogy a legfőbb közjogi méltóság méltatlanná vált posztja betöltésére, egyben felkéri az Országgyűlés Schmitt Pált, hogy mondjon le tisztségéről.

Hagyták elfajulni

A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője elmondta, hogy már önmagában az kár, hogy idáig hagyták a kormánypártok elfajulni a dolgokat, mert ezzel az államfői tisztséget nagy nemzetközi és hazai presztízsveszteség érte.

A Jobbik elnöksége pénteki ülésén foglalkozik Schmitt Pál ügyével. Az ugyanakkor szerinte biztos, hogy hosszú távú megoldást jelenthetne a hasonló problémákra a plágiummal és bérdiplomaírással kapcsolatos Btk.-módosítás, amelynek tárgysorozatba vételét hétfőn kezdeményezni is fogja a Jobbik-frakció az Országgyűlésben.

Az ellenzéki párt szóvivője azt mondta, a Jobbik vezetéséhez „olyan hírek jutottak el", hogy a Fidesz Martonyi János jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek, akivel azonban a Jobbik szerint „Schmitt Pálnál is lejjebb süllyed a Fidesz", hiszen Martonyi Jánosnak „tisztázatlan állampárti múltja van" és amíg ezt nem rendezi, addig köztársaságielnök-jelöltnek sem alkalmas. A Jobbiknak elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény értelmében nem elég 50 képviselő aláírása, hanem az összes országgyűlési képviselő egyötöde állíthat köztársasági elnök-jelöltet, ezért azt kezdeményezi, hogy közvetlenül válasszák meg Schmitt Pál utódját.

A DK törvényt módosítana

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt, fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását.

Mint mondta, a Háznak szintén csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslattal kezdeményezi, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen „az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott" köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.