Csak a jót látta az előopponens a Schmitt-doktoriban

A témavezetőnek és a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet a dolgozat szakszerűtlen forrásmegjelölésére, mondta ki a Schmitt Pál ügyében vizsgálódó tényfeltáró bizottság. A hvg.hu-nak kedden sikerült elérnie Kertész Istvánt, a disszertáció egyik bírálóját, aki azt mondta: „Itt valami félreértés van, mert a védést nem előzték meg előbírálatok”.

A bizottság azonban nem véletlenül utalt létező dokumentumként az előopponensi véleményre. Szerdán az Index birtokába került az 1992. május 20-i keltezésű, 3 oldalas dokumentum másolata. Az előopponensi véleményt a dolgozat másik későbbi bírálója, Takács Ferenc írta alá. „Az opponensi vélemény jelen formájában azt a célt igyekszik elérni, hogy tájékoztató jelleggel összefoglalja a kész doktori disszertáció tartalmi értékeit, a témaválasztás indokait, a megközelítés módjait (módszerét) és a formai kritériumok teljesítését” – ezzel kezdődik a vélemény.

Kritikus megállapítást nem tartalmaz. Vagy tényeket rögzít (például: „A disszertáció első részében az újkori olimpiai játékok alapelveit, célkitűzéseit és főbb fogalmainak meghatározását találhatjuk, beleértve az olimpizmus intézményeinek és kapcsolatrendszerének vizsgálatát is.), vagy pedig dicsér. Az előopponensi vélemény szerint „a disszertáció világos szerkesztéssel, logikus tagolásban fejti ki a témát”. Méltatja a témaválasztás aktualitását, és azt, hogy „a szerző tehát – a témát testközelből is ismerve – prognosztikai értékű ajánlásokkal szolgál témája kifejtése során, melynek értékeire ezúttal is szeretnénk felhívni a szakemberek figyelmét.”

Külön megdicsérte a dolgozatnak azt a részét, amelynek - mint utóbb kiderült - nagyrészt a német Klaus Heinemann tanulmánya volt a forrása. „Külön ki kell emelni a szerző azon okfejtését, amely – a hazai szakirodalomban újszerűen – az elüzletiesedett sportfogyasztás jelenségét vázolja és adaptálja az olimpiai műsorra. Ennek konklúziói egyébként erőteljesen érintik a Magyarországon űzött tradicionális sportok olimpiai státuszát, ezért gyakorlati jelentőséggel bírnak a hazai sport stratégiai és taktikai irányainak meghatározásában” – olvasható a véleményben.

Végül megjegyzi: „az értekezés részletes bírálata, a vázolt problémák összefüggéseinek és a társtudományokkal való kapcsolatuk elemzése, valamint egyéb teoretikus vonatkozásainak kifejtése nem feladatunk, azt majd az opponensi vélemény tartalmazza.” Az előoppensi vélemény azzal zárul: „A fenti indokok alapján javaslom Schmitt Pál értekezésének elfogadását illetve védésre bocsájtását a megfelelő doktori eljárások lefolytatása után .”

Június 10-i keltezésű bírálatában már voltak kritikus megjegyzései Takácsnak. Úgy fogalmazott: „A doktori értekezés tartalmaz néhány – a megértést és a tartalmi kifejtést nem befolyásoló – formai hiányosságot (terminológiai pontatlanságok, forrásanyagok pontos megjelölése, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezése, gépelési hibák, stb). Ezek kijavítása – különösen publikálás esetén – feltétlenül kívánatos lenne, és növelné a tanulmány értékét.”

Szerettük volna megkérdezni Takács Ferenc véleményét a tényfeltáró bizottság őt is érintő megállapításairól, de sem kedden, sem szerdán nem tudtuk elérni telefonon.