A testnevelési karon Schmitt volt az ikon
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Az utolsó pillanatig voltak olyanok a Semmelweis Egyetem vezető testületeiben, akik kiálltak Schmitt Pál mellett. A szenátusban a csütörtökön beindult médialavina ellenére is négyen szavaztak a doktori cím visszavonása ellen (33 ellenében), korábban pedig a doktori tanácsban is védték ketten az elsöprő többséget jelentő 16 jelenlévő másik tag ellenében.
Mindkét testületben az ügy jellegére való tekintettel titkos szavazással döntöttek a kérdésben, így nem derülhet ki, név szerint kik voltak Schmitt kitartó pártolói. Annyi azonban tudható, hogy a doktorival kapcsolatos végső döntést meghozó szenátusban a testnevelési és sporttudományi kar három oktatója és kutatója foglal helyet. Szenátusi tagsággal bír többek között Tóth Miklós kari dékán is, aki a Schmitt Pál személyes felelősségét kicsinyíteni próbáló vizsgáló bizottságnak is tagja volt.
Az Index információi szerint éppen a vizsgáló bizottság kedden nyilvánosságra került háromoldalas összefoglaló jelentése miatt kerültek felszínre az egyetemen belüli, de többnyire csak lappangó ellentétek a karok között. Az egyetem egyik része számára ugyanis Schmitt Pál kisdoktori címének sorsa nem az egyik – igaz, talán a legismertebb, és eddig legtekintélyesebbnek – számító hallgató dolgozatának megítélésről szólt, hanem arról, hogy meg lehet-e csorbítatlanul őrizni az intézmény nemzetközi hírnevét.
A Magyar Testnevelési Egyetem 1999-ben egyesült a nagy hagyományú Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel, és a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egészségtudományi és egészségügyi főiskolai karával, de az azóta eltelt több mint egy évtized sem volt elég ahhoz, hogy a TSK-t komoly tudományos műhelyként ismerjék el. Pedig az 1925-től működő főiskola már 1975-ben egyetemi rangú intézménnyé vált, és ezt 1989-től nevében is megjelenítette.
Az egyesítéssel létrejött gigaegyetemnek ma hat kara van, de közülük az orvosi képzés a legismertebb. Elsősorban az orvosi karokon folyó orvosi kutatásoknak, és a klinikai oktatásnak köszönhető, hogy 2010 tavaszán négy másik intézmény mellett a Semmelweis Egyetem is megkapta a kutatóegyetem címet. Ugyancsak főként az orvosképzésnek köszönhető, hogy a Semmelweis azon kevés magyar egyetemek közé tartozik, ahova nagy számban járnak külföldi hallgatók is, így viszonylag erős a nemzetközi beágyazottsága. Jelenleg az egyetem több mint 12 ezer hallgatójából közel 3 ezer külföldi – de ennek a számnak a legnagyobb részét az általános orvosi kar adja, ahol a 4 ezer hallgató fele Németországból, Norvégiából, Izraelből és 60 másik országból jön. A Semmelweis orvosi diplomáját nemcsak Európában fogadják el, hanem az Egyesült Államok két államában is.
A testnevelési és sporttudományi kar azonban közel sem tartozik az egyetem húzóágazatai közé. Az iskola reputációja több, az Indexnek nyilatkozó volt oktató szerint kifejezetten gyenge annak ellenére is, hogy saját honlapján így ajánlja magát az intézmény: „Sehol máshol nincs annyi egykori és jelenlegi kiváló sportoló és neves edző a 93 főállású oktató, 9 kutató, valamint 181 óraadó között, mint a TSK-n, akiktől a legkorszerűbb ismereteket tanulhatják a hallgatók. 89 végzett, és 11 jelenlegi hallgatónk olimpiai bajnok, emellett sehol máshol nincs annyi egyetemi tanár, MTA doktor és mesteredző a sporttudomány területén, mint a TSK-n.”
Egy neve elhallgatását kérő volt tanár szerint „az iskola, bár mostani elnevezését tekintve a Semmelweis Egyetemhez tartozik, valójában húsz éve mozdulatlan, belterjes, csókosoknak előnyöket biztosító intézmény maradt”.
A volt tanár szerint a Schmitt Pál doktori védését végigasszisztáló intézet továbbra is vonzza a politikusokat, vagy más „fontos embereket”, akik érdemi munka nélkül akarnak doktori címhez jutni. „Itt működik a nagykoalíció, ebben a mutyi világban a jobbról és balról érkező igényeket egyaránt kiszolgálják” – állítja.
A 2000-es évek közepén Deutsch Tamás és Mesterházy Attila egyaránt részt vettek a képzési programban, de ők pár év után abbahagyták, nem jártak be.
Forrásaink szerint Schmitt Pál a TSK politikailag is sikeres ikonjai közé tartozott, ezért szakon a vizsgálat alatt végig annak drukkoltak, hogy az a köztársasági elnök felmentésével érjen véget. Néhány napja a Népszabadság is arról írt, hogy a vizsgáló bizottság asztalán olyan forgatókönyvek is voltak, amelyek egérutat adtak volna Scmittnek, de a vizsgálati eredmény háromoldalas, kedden nyilvánosságra hozott összefoglalójában is benne volt ez a lehetőség – a kormánypártok első reakciói, Schmitt első, még Dél-Koreában adott nyilatkozata is erre az olvasatra épültek, ennek erősítését szolgálták. A karon azért is reménykedtek egy simább lezárásban, mert akkor talán elfordul a média figyelme az oktatás és a doktori képzés színvonaláról. A TSK vezetése ugyanis tudhatja, hogy Schmitt dolgozata után legalább 10-20, a politikából, vagy a sport világából ismert ember doktorija után kezdtek érdeklődni a könyvtárban, és tartani lehet attól, hogy ezek újabb botrányokat indíthatnak el.
De a vizsgálat remélt, csendesebb lezárásához kormányzati asszisztencia is kellett volna, az, hogy ne az egyetemnek kelljen a végső következtetést levonni és a döntést meghozni.Tulassay Tivadar rektor kényszerpályára került, miután nem sikerült átpasszolni a plágium megítéléséről való döntést a minisztériumnak. Egykori kollégája, a Semmelweis Egyetem korábbi tanára, Réthelyi Miklós bontatlanul küldte vissza az ügy dokumentációját tartalmazó paksamétát. A Réthelyi kiválasztása előtt, 2010-ben ugyanarra a miniszteri posztra meghívott, de Orbán Viktornak kerekperec nemet mondó rektor számára személyesen is fontos lehetett, hogy mandátuma lejártakor ne egy kínos, eltussolt üggyel búcsúzzon, ugyanakkor, pláne a jelentés keddi nyilvánosságra hozatala és a két, csütörtöki testületi döntés közötti idő sajtóját látva is aligha lehetett kérdés, hogy presztízsükre kényes sotésok többségével milyen határozat születik majd.