Kudarcot vallott a Gyöngyöspata-bizottság

A szervezet közleményében Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója azt írta, hogy "ami már a bizottság megalakulásakor, mandátuma elfogadásakor sejthető volt, az a több hónapos működése befejezésével világossá vált: a bizottság kudarcot vallott, mert nem tárta fel, milyen jogsértések történtek Gyöngyöspatán, és annak kik a tényleges felelősei."

Az AI szerint félrevezetőek a bizottság következtetései, mert nem a valós problémákat tárta fel. Úgy fogalmaztak, hogy a bizottság azt a téves benyomást kelti, hogy a legsúlyosabb gond a kedvezőtlen külföldi sajtóvisszhang és a roma nők és gyerekek húsvéti elutaztatása volt, de nem vizsgálta ezek valós okait, azt, hogy – mint írták – az állam nem garantálta megfelelően minden állampolgárának a védelmet.

A valós válaszokkal adósok maradtak a gyöngyöspataiak, elsősorban a roma közösségnek, akik máig "érzik a trauma hatását", és az egész magyar társadalom irányában is – vélekedtek. Hozzáfűzték: a bizottság több mint nyolc hónapos munkája alapján "hamis bűnbakképzésen alapuló" következtetéseket vont le, és áthárította a kormány és a hatóságok felelősségét.

Mint hangsúlyozták, tavaly tavasszal a Heves megyei faluban "az etnikai alapú megbélyegzés és bűnbakképzés odáig fajult", hogy egy közösség hetekig szenvedett "a személyüket és a közösségüket érő" sorozatos inzultusok miatt. A szervezet a jelentés azon megállapításával egyetért, hogy a Jobbik helyi képviselője által behívott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelenése előtt nem volt jelentősebb feszültség a faluban.

"A magukat félrevezetően polgárőrnek beállító, cigányellenes nézeteket terjesztő csoportok bevonultak Gyöngyöspatára, és ott március elejétől legalább két hétig folyamatosan, de később, még április folyamán is többször masíroztak a romák lakta utcákon" – emlékeztettek. Hozzátették: eközben a helyi roma lakosságot rendszeresen fenyegették és zaklatták, amiről az AI munkatársai, civil szervezetek és a sajtó is beszámoltak, illetve ezt utólag a kisebbségi ombudsman vizsgálata is megerősítette.

A rendőrség – írta az AI – sem a parlamenti párt által szervezett rendezvényen, sem "az álpolgárőrök járőrözésének" első két hete alatt nem avatkozott be, és nem akadályozta meg az incidenseket. A rendőrség mulasztásait nem vette figyelembe és nem vizsgálta a bizottság – tették hozzá.

A szervezet szerint a bizottság jelentése alapján "a kormány már a kezdettektől felismerte a helyzet súlyát", ezért kezdeményezte a büntető törvénykönyv módosítását. A későbbi büntetőjogi változtatások indítványa azonban későn, április végén született meg, és azt csak május 2-án fogadta el az Országgyűlés – idézték fel.

Az Amnesty International felhívta a figyelmet arra, hogy az állam és az állami szervek kötelessége, hogy megtegyenek minden lépést, hogy az állampolgároknak garantálják a személyes szabadságot és a biztonságot, illetve a védelmet a hátrányos megkülönböztetéstől és a rasszista erőszaktól.

A bizottság "meg sem kísérelte megvizsgálni az állami szervek esetleges felelősségét, és annak végső jelentése felmenti az államot minden felelősség alól" – vélekedett a szervezet. Kifejtették, ez azért "érthetetlen", mert a kormány az ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálatakor a rasszista motivációjú gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépéssel kapcsolatban több ajánlást elfogadott. A bizottságnak lehetősége lett volna rámutatni, hogy az államnak komolyan kell venni ezeket az ajánlásokat és az ország nemzetközi kötelezettségeit, de ezt elmulasztotta – olvasható az AI közleményében.

A kormánypárti többség szavazataival csütörtökön fogadta el jelentését a tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményekkel foglalkozó eseti parlamenti bizottság. Az anyag a Jobbikot, az LMP-t, a hozzájuk köthető szervezeteket és Richard Field amerikai üzletembert is elmarasztalja.

A bizottsági jelentés megállapítja: a gyöngyöspatai "hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében" nagy szerepet játszottak azok a közéleti szereplők, civil szervezetek és ellenzéki pártok, amelyek "a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve" adtak tájékoztatást az országos médiumoknak, és ezzel fokozták az ellentétet a helyi magyarok és romák között.

Pénteken a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta a Gyöngyöspata-bizottság jelentését. A TASZ közleményében azt írta, hogy a kormány a saját felelősségét hárítja el a Gyöngyöspata-ügyben.