Schmitt Pál sorsfordító tíz évei
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
1942: megszületik Budapesten, szülei második gyerekeként, egy nővére és egy öccse van.
Azt hiszem, hogy a Gyorskocsi utcában születtem. (Csiffáry Gabriella interjúja)
1952: tízévesen a lakásukhoz közeli Németvölgyi (Mackós) általános iskolába járt. Orvos apja kérdezte vissza az angol és a francia leckét, meghallgatta, hogyan halad a zongorával, számon kérte, hogy jár-e templomba. A rokonsága Budafokon élt, így oda is gyakran járt, az egykori Schmitt-villa a Vinárium felett van, ma négy család lakik benne, "nehéz lenne átalakítani elnöki rezidenciának" - viccelődött a kerületben járva.
A szüleim is nagy gondot fordítottak arra, hogy templomba járjunk, hogy a szentségeket felvegyük, esténként és étkezések előtt imádkoztunk. Gyermekkoromban a Németvölgyi úton laktunk és a közeli felső-krisztinavárosi templomba jártunk vasárnaponként misére. Hosszú ideig ministráltam is és a templomi kórusban is énekeltem. A templom világában otthon érzem magam. (Új Ember interjú, 2010. augusztus 10.)
1957-ben láttam először televíziót életemben. Ma már áldom a sorsomat, hogy ez bekövetkezett,
mert a mai gyerekek már ötéves korukban tudnak önállóan távkapcsolót használni.
Tehát rá voltam kényszerítve a tanulásra, a sportra, a beszélgetésre, a könyvolvasásra,
nyelvtanulásra, zongorázásra, hangszertanulásra, tehát igaziból, mivel nem kellett
egyfolytában a televízió előtt üljek, a számítógépről nem is beszélve. (Csiffáry Gabriella interjúja)
1962: a tatai edzőtáborban megismerkedik később feleségével, Makray Katalinnal
Élsportolóként egy évben akár 8-10 hetet is eltöltöttem az edzőtáborban. Ezeknek az időszakoknak a legfelemelőbb pillanatai azok voltak, mikor a tornászlányok is megkezdték tatai felkészülésüket. Ott találtunk egymásra és a szavakat tett követte: már akkor, ott meg is kértem a kezét. 18 éves volt, én 21, így nem mondott azonnal igent. Aztán jött a 64-es tokiói olimpia, amin csak ő vett részt. De 1967-ben csak összeházasodtunk, így elmondhatom, hogy életemnek két fontos része is kapcsolódik Tatához: a sport és a család. (Schmitt Pál a Kemma.hu-nak)
Sokan kíváncsiak voltak rá, hogy a sikeres sportoló hogyan és mikor ismerkedett meg Schmitt Pállal. – 1962-ben, 17 évesen, a tatai edzőtáborban ismerkedtem meg a jóképű egyetemista, ifjúsági válogatott Palival, aki húszévesnek vallotta magát, ám valóban már huszonegy volt. Számomra ő az első és egyetlen szerelem. Négy évvel később összeházasodtunk, és hamarosan megszületett első lányunk Alexa, majd Petra és Gréta. (Makray Katalin a Kemma.hu-nak.)
1972: a párbajtőr csapattal megnyeri második olimpia aranyát.
1972-ben teljesedett be sportpályafutásom: Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal megvédtük a magyarok 1968-as olimpiai bajnoki címét (akkor Fenyvesi és Kulcsár mellett B. Nagy Pál és Nemere Zoltán voltak a csapattársaim). Tettük ezt úgy, hogy a két olimpia között minden évben megnyertük a világbajnokságot is. (Schmitt Pál a Budai Polgárnak, 2010. június 23.)
Az olimpiai bajnokok közül természetesen lettek politikusok, még miniszterek is, de államfő senki sem lett. (Új Ember interjú, 2010. augusztus 10.)
1982: A Népstadion és Intézményei főigazgatója
1980-ban elhunyt a Népstadion és Intézményei vállalatot irányító Németh Imre ― egyébként ő is olimpiai bajnok volt, és második kerületi, a Fillér utcában lakott ―, és utódjául engem választottak. Hozzá hasonlóan én is sikeres sportmúlttal, nyelvtudással és diplomával bírtam. Így annak ellenére, hogy semmilyen pártkötődésem nem volt, kineveztek. Soha nem terveztem az életemet hosszú távon, mindig csak az éppen előttem lévő feladatot láttam, és azt akartam a legjobban elvégezni. Minden későbbi sikeremet korábbi szakmai teljesítményeimnek köszönhettem. (Schmitt Pál a Budai Polgárnak, 2010. június 23.)
1992: Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke sikeres szigorlatok után védte meg "Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése" című disszertációját. Schmitt Pál a bizottság értékelése szerint Cum Laude, dicséretes minősítéssel lett doktor. (MTI)
Nos, a munkámat opponens és konzulens segítségével végeztem, akiknek a mai napig is hálás vagyok, igen sokat segítettek, a legjobb tudásom szerint... ugye, nem lehetett mást csinálnom, mint követnem az olimpiai program kronológiáját, az olimpiai program eseményeit, és ehhez igénybe vettem természetesen minden rendelkezésre álló szakirodalmat. Egyetlenegy szakirodalmat nem mulasztottam el feltüntetni a dolgozat végén, az úgynevezett bibliográfiában, ezért ezt fontosnak tartom, és nyilván, akik megítélték a munkámat, ezt számításba vették - Schmitt Pál nyilatkozata a tényfeltáró bizottság megállapításai után.
2002: a Fidesz és - miután Tarlós István végül nem jelöltette magát - az MDF által támogatásával elindult Budapest főpolgármesteri címéért, de veszít Demszky Gáborral szemben. Politikai szerepvállalása miatt Kovács László már június végén visszahívja a berni nagyköveti posztról.
A felkérés lesz életem legnagyobb kihívása. Mint kétszeres olimpiai bajnok tudom, a nagy feladatokra alaposan, becsületesen, a lehető legjobban fel kell készülni; erre törekszem majd ez esetben is - Schmitt Pál, miután felkérték főpolgármester-jelöltnek.
Nemcsak a négyes, de az ötös és a hatos metró építésének megkezdését is fontosnak tartja. Nálam vita nem lesz, de metróépítés lesz - Schmitt Pál a kampányban.
Jó lett volna az életrajzom végére egy Budapestet is odaírni, de most már így maradok, hogy egy feleség, két aranyérem, három gyerek, négy unoka, öt karika - jegyezte meg Schmitt Pál a választási eredmények ismeretében. Hozzátette: az unokák száma még változhat.
2012: Megfosztják doktori címétől.