Mesterházy: ellenzéki összefogás kell

2012.04.06. 08:02
Mesterházy Attila szerint az ellenzéknek össze kell fognia a következő választáskor. Az MSZP újraválasztott elnöke nem bánja Gyurcsányék kiválását, és abban bízik, hogy ami Horn Gyulának sikerült, az most is összejöhet.
05
Fotó: Huszti István

Csomó cikkben, elemzésben felmerült a Schmitt – Gyurcsány párhuzam, miszerint egy nehéz morális helyzetben le kell mondani. Ön szerint ez helytálló?

Én  is olvasom ezeket az összehasonlításokat.  Látom,  van,  aki  ebben  párhuzamot  lát,  és  a nemzetközi sajtó is ebben a kontextusban hozza a sztorit. Egy  biztos:  a  miniszterelnöknek  nem ugyanaz  a  pozíciója,  mint  a  köztársasági  elnöknek. A  köztársasági  elnöknek  ki  kell  fejeznie  a  nemzet  egységét,  egy  miniszterelnök  pedig  a választásokon  részt  vettek  többségének támogatásával  tud  kormányozni. A végrehajtó hatalom vezetője mindig megosztóbb személyiség. Schmitt Pál nem azért mondott le, mert ezt morális kötelességének tartotta. Ha így lett volna, már a botrány kirobbanásakor megtette volna. Azért mondott le, mert azt a magyar emberek felháborodása  kikényszerítette.  Személye  nem  morális,  hanem  politikai  értelemben  vált kényelmetlenné Orbán Viktor számára.

Úgy tudjuk, hogy ön is ugyanabba a doktori iskolába járt, mint Schmitt Pál.

Úgy  van,  amikor  a  sportért  felelős  államtitkár  voltam,  akkor  azt  gondoltam,  hogy  a  napi gyakorlati  teendőket  egy  elméleti  megalapozással érdemes  kiegészíteni.  De  nem  volt  rá időm, nem tudtam normálisan bejárni az órákra, felkészülni a vizsgákra, és ezért inkább úgy döntöttem  egy  év  után,  hogy  így  nincs értelme, és kimaradtam. Nekem  ez  már  a  második doktori  iskolám  volt,  a  közgazdaságtudományi  egyetemen  voltam  korábban  doktorandusz hallgató, de ott sem volt időm a munka mellett a disszertációm leadására.

Arról tud, hogy van, aki önről gondolja, hogy kirobbanthatója lehetett a botránynak?

Fantasztikusan  fontos  ember  vagyok  ezek  szerint,  pedig  eddig  inkább  azt  hallottam,  hogy csak  átmeneti  pártelnök,  aki  semmit  nem  tud  elintézni,  Amúgy  semmi  közöm  sincs  az  ügy kirobbanásához.  Egyébként  meg  azt  is  hallom,  hogy  a  Washington  Postba  is  én  rendelek cikkeket, ami megtisztelő elképzelés, de aki normális, az tudja, hogy ez nem így működik.

Szó volt a hétvégi kongresszuson is arról, hogy az MSZP-nek a fiatalok felé kellene nyitnia, miközben a Nézőpont Intézet felmérése szerint a párt szimpatizánsainak 41 százaléka már elmúlt 60 éves. Hogy lehet innen kitörni?

A  Nézőponttal  azért  vagyok  mindig  gondban,  mert  aki  milliárdos  nagyságrendű  állami
megrendeléseket  kap,  azt  a  Fidesz  érdeke  erősen  befolyásolja.  Úgyhogy  amit  mondanak,  az
számomra nem releváns.

De akkor nem gondolja, hogy túlságosan elöregedett a párt támogatói rétege?

Az  teljesen  egyértelmű,  hogy  a  szocialista  pártnak  a  legmagasabb  a  korcentruma,  mind  a támogatók,  mind  a  tagság  tekintetében.  Az  egyik  legfontosabb  feladat  közép- és hosszú távon, hogy 45-50 között legyen, az volna a legjobb arány, hiszen a szocialista párt balközép néppártként határozza meg magát, és egy ilyen pártnak a társadalmi korfát kellene leképeznie. Innen nézve az  elöregedés  természetszerű,  a  Fidesz-támogatók  korfája  is  elöregedett  az  elmúlt  években. De  fontos  lenne  a  fiatalokat  megszólítani,  hiszen  itt  állunk  a  legrosszabbul,  a  18-25  közötti korosztályban.

Ebbe a szándékba hogyan illik, hogy kongresszusi beszédébe pont Horn Gyulát emelte ki, mint sikeres példaképet, aki nehéz helyzetben tudta naggyá tenni az MSZP-t?

Mert így volt. Nem?

01
Fotó: Huszti István

Igen, de pont a mai fiataloknak Hornnal érvelni....

Nemcsak  a  fiataloknak  beszél  az  ember  egy  kongresszuson.  A  beszédnek  ebben  a részében feladatainkat  határoztam  meg,  és  innen  jött  a  párhuzam,  hogy  90  és  94  között  is  nagyon nehéz volt, ahogy más okokból 2010 után is. Az akkori feladatok: újjászervezni a pártot, megerősíteni és kormányzóképes erővé tenni, ma is aktuálisak. Ez Horn Gyulának akkor sikerült.

Szanyi Tibor elnökjelölti kampányának is fontos aspektusa volt a Horn-nosztalgia.

Én dolgoztam Horn kabinetirodáján egy évet, ez volt az első munkahelyem az egyetem után, gazdasági, EU-integrációs, NATO ügyekkel foglalkoztam köztisztviselőként, van tehát személyes élményem a miniszterelnök úrral kapcsolatban.

Még a novemberi kongresszuson jelezte, hogy a párt Horn idejéből való generációja tegyen egy lépést hátra. És Lendvai, Kiss, Szekeres, Kovács valóban kimaradtak a vezető testületekből. Kellett őket személyesen is győzködnie? Kovács Lászlóban mintha maradt volna keserűség, hogy a jelölőbizottság nem támogatta alelnöki pályázatát.

Kovács László kongresszusi beszéde pont ennek ellenkezőjéről szólt, hogy ő pozíció nélkül is szeretné segíteni a munkát, és ezek nagyon korrekt mondatok voltak. A társadalomban és a pártban is volt igény, hogy szeretnének új arcokat is látni. Húsz év élvonalbeli politizálás után ez az igény óhatatlanul megjelenik, függetlenül attól, hogy ki milyen teljesítményt nyújtott. Valóban, én pár hónappal ezelőtt azt kértem, hogy más feladattal, más szereposztásban segítsék a munkánkat. Ebben együttműködők, belátók voltak, és persze én továbbra is azt gondolom, hogy van olyan feladat, amiben komoly szerepet tudnak vállalni. Csak nem a politika első sorában, de a csapat tagjaként.

Mi van Puch Lászlóval? Ő is hátrébb lépett, vagy még dominálja a párt pénzügyeit?

A hátralépés rá is igaz, például nem ő a pártigazgató szombat óta, és már nem frakcióvezető-helyettes, és nem tagja az országos elnökségnek sem, mint ahogy az elmúlt két évben volt. Baranya megyei pártelnök maradt, azzal, hogy a következő két évet még végigcsinálja, és utána – hogyha jól vettem ki a szavaiból – már ezt sem folytatná. Az MSZP alapszabályában már nincsen pártpénztárnoki funkció sem, bár már egy ideje nem is ő töltötte be ezt a címet.

Informálisan sincs már hatása Puchnak a párt pénzügyeire?

Az az egyszerű helyzet, hogy mi abból élünk, amit az állam ad.  Erre csak a frakcióvezetőnek, pártelnöknek és a pártigazgatónak van ráhatása, és ezek közül egyik sem Puch László.

06
Fotó: Huszti István

Korábban arról is szó volt, hogy a fiatalítás a párt alsóbb szintjeit is érinti, de aztán a helyi vezetők többségét újraválasztották.

A húszból nyolc megyében választottak új megyei elnököt, az újraválasztott megyei elnökök közül pedig öten korombeliek, vagy nálam fiatalabbak. Vagyis tizenhárom megyében kifejezetten fiatalok a helyi vezetők. Húsz éve nem volt ekkora változás a megyei elnökök körében. Most volt az első alkalom, hogy a megyei elnökjelölteknek is végig kellett járniuk a helyi szervezeteket, aláírásokat kellett gyűjteniük. Veszprémben, az én megyémben például minden egyes taggyűlésen szavaztak mind a két jelöltről, lényegében az összes párttagot megkérdeztük. Ennél demokratikusabban nehéz lemenedzselni a dolgokat. A Fideszt huszonkét éve vezető Orbán egy ilyen rendszerben aligha őrizhette volna meg ennyi ideig a pozícióját.

2010 óta minden időközi választást magabiztosan nyert a Fidesz, vezetik a népszerűségi listákat is. Ilyen jól kormányoznak, vagy ennyire gyenge az ellenzék?

Valóban nincs áttörés, bár az MSZP a biztos választók körében stabil növekedést tudott felmutatni. Csak a rend kedvéért: például Dunaújvárosban az MSZP-s jelölt győzött az időközi választáson, Sopronban pedig majdnem 40%-ot értünk el.  De azt is látni kell, hogy nagyon sokan elfordultak a politikától. Nekünk és az egész demokratikus ellenzéknek ma már nem a Fidesz a legnagyobb ellenfele, hanem az apátia és a félelem.

Igen, csak közben a biztos pártválasztók száma csökkent.

Volt hogy csökkent, de most meg épp nőtt. A teljes lakosságban is növeltük valamennyire a támogatottságunkat. De 90 és 92 között 8 százalékról 6 százalékra ment le az MSZP támogatottsága, és 92-ben még a Fidesz volt a legnépszerűbb párt, Orbán Viktor már miniszteri posztokat osztogatott. Majd utána 42-ről 6,8 százalékra ment le a Fidesz a választásokig, az MSZP viszont a parlamenti mandátumok több mint a felét megszerezte.

A következő év biztosan fordulópont lesz. Az elmúlt másfél év feladata a stabilizáció, a túlélés volt. Ne essen darabokra a párt, mint a lengyel baloldal. Tavalyelőtt még azt mondogatták elemzők, hogy az MSZP meghalt, az MDF és az SZDSZ sorsára jut. A mostani elemzések  viszont már tényként kezelik, hogy az MSZP nélkül nem lehet majd leváltani a Fidesz-kormányt.

Akkor az elmúlt két év nem volt elveszett időszak?

Egy ekkora választási vereség után, amikor az MSZP támogatottsága minden korcsoportban megfeleződött, kevesen fogadtak volna arra rajtam kívül, hogy az MSZP egyben marad és meghatározó tényező lesz az ellenzéki térfélen. Ezt én nagy sikernek könyvelem el, még akkor is, ha messze vagyunk a céltól. Most még a Fidesz a legnépszerűbb párt, de rengeteg szavazót veszítettek, a politikusok népszerűségi rangsorában is látszik már a fideszesek lecsúszása. És most jönnek csak a legkeményebb döntések, amelyek egzisztenciálisan nagyon súlyosan érintik majd az embereket. A költségvetés egyensúlyban tartásához még több megszorításra kényszerülnek, és ez nagyon brutálisan hatással lesz mindenkire.

Úgy tudjuk, hogy Szanyi Tibor azzal is érvelt a kampányában, hogy az elmúlt két évben a pártszervezet leépült, az irodák száma is szinte megfeleződött.

Nehéz helyzetben vagyok, mert nem akarom azt az ellenfelemet utólag kritizálni, akit több mint kétharmaddal legyőztem. De ez az állítás tényszerűen nem igaz. Az MSZP lényegében minden 5000 főnél nagyobb településen jelen van, és sok ennél kisebb településen is. Csak két ilyen országos lefedettséggel rendelkező párt van Magyarországon: a Fidesz és az MSZP. Folyamatosan erősítjük ezt az infrastruktúrát, mert egy párt sikerének legalább a felét az országos szervezettsége biztosítja. A másik felét természetesen a politikai tartalom adja, amely többek között a hiteles képviselőkön múlik. Ebbe személy szerint nagy energiákat fektettem, mert enélkül nincs esély a kormányváltásra. Úgyhogy a helyzet nem rosszabb, hanem éppen jobb lett az elmúlt másfél évben.

A választások óta tart a találgatás, hogy lesz-e még új párt a baloldalon, és ezt például Bajnai Gordon vezetésével is el szokták képzelni, aki mellett most ott dolgozik Szigetvári Viktor, aki többször is volt korábban az MSZP kampányfőnöke. Mit gondol, elindulnak saját párttal? Vagy éppen Bajnairól beszélt, amikor a kongresszuson felvetette, hogy a 2014-es szocialista miniszterelnök-jelölt akár lehet a párton kívüli személy is?

Mindenkinek joga és lehetősége Magyarországon pártot alapítani, civil mozgalmak is
alakulhatnak át politikai párttá. De azt látni kell, hogy minél megosztottabb az ellenzék, annál
egyszerűbb lesz Orbán Viktornak megőriznie a hatalmát. A végén valamiféle együttműködés
így is, úgy is szükséges lesz az ellenzékiek között. Magánemberként van a volt miniszterelnökkel
kapcsolatom, havonta legalább egyszer le szoktunk ülni beszélgetni. Intézményesen nem működünk együtt az alapítványával.

03
Fotó: Huszti István

Az LMP-nek nem lett meg a 200 ezer aláírás a népszavazási kezdeményezéshez. Nem merült fel, hogy az MSZP segítsen a gyűjtésben, és a kormánnyal szembeni összefogás így is átélhető legyen?

Mi azt tettük, amit az LMP kért, és ők pozitív semlegességet kértek tőlünk. Mint szervezet ne
lépjünk a színpadra, de az aktivistáink, politikusaink egyénileg támogassák a kampányt.
Én is aláírtam az ívet. Fontosnak tartom, ha ellenzéki együttműködésről beszélünk, hogy nem
telepedhet rá a szocialista párt a többi mozgalomra. Sokszor kapok olyan kritikát, hogy miért
nem rakjuk ki a logónkat, miért nem akarjuk ezt vagy azt jobban dominálni, de szerintem ez
nem partneri alapon működne akkor. Mivel komoly hitelveszteséget szenvedtünk el az
elmúlt nyolc éves kormányzásunk miatt, ezért nem lenne jó stratégia, ha az MSZP ellopná
a show-t. Még az se fáj, ha nem köszönik meg adott esetben az MSZP logisztikai vagy
mozgósítási segítségét.

Kövér László korábban azt mondta, hogy az ön nyilatkozata miatt nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció, most pedig már úgy módosítanak törvényt, hogy ez később se történhessen meg. Érez felelősséget, sajnálja, hogy Gyurcsányéknak nem lesz képviselőcsoportjuk?

Volt egy jogi helyzet, ami szerint el kellett járni. Ha valaki kilép egy frakcióból, akkor azt nem lehet másképp megfogalmazni, mint hogy kilép egy frakcióból. Az MSZP-frakció nem szűnt meg, nekem nem volt más lehetőségem, mint ezt jogi keretek között leírni az akkori házszabály szerint. Ilyen esetben hat hónap után lehet frakciót alakítani. Az új országgyűlési szabályozási tervvel, ami ezt megtiltaná, mi nem értünk egyet. Semmilyen visszamenőleges hatályú törvényalkotást nem tudunk elfogadni. Ha mindenáron változtatni akarnak, akkor legalább 2014-re vonatkozóan tegyék ezt.

A DK kiválása komoly vérveszteséget jelentett az MSZP-nek, vagy olyanok mentek el, akik amúgy sem voltak már kívánatosak?

Komoly vérveszteséget nem jelentett, országosan a 30 ezer párttagunkból kevesebb mint 500 lépett át a másik pártba. Az országos támogatásunkat nem érintette, pedig sok olyan elemzést olvastam előtte, hogy ha a volt miniszterelnök kilép, akkor a fele tagságot elviszi, és összeomlik az MSZP. Ez nem történt meg, sőt az MSZP erősebb és egységesebb lett, mert lezártuk a belső vitákat. A választók ezt visszaigazolják, ők azt akarják, hogy az ország problémáiról beszéljünk, és ne a belső ügyeinkről. Letisztult a helyzet: a DK egy liberális irányba indult el, mi pedig egy progresszív balközép néppárt építésébe kezdtünk. Idővel e két irány ki is tudja egészíteni egymást, ami egy választási együttműködés helyzetében akár még hasznos is lehet.

A beszédében egyébként Gyurcsányra utalt, amikor nyerészkedő politikusokról beszélt?

Nem, ott kifejezetten a korrupciós botrányokra utaltam, amelyek stigmatizáltak bennünket. Fontosnak tartottam leszögezni, hogy az MSZP tisztességes emberekből állt, de volt néhány olyan politikusunk, aki vétett a törvények vagy a morális szabályok ellen, és ők nagy kárt okoztak nekünk.

A kongresszusi pulpitus hátterén Kossuth-címer volt. Hova tűnt a szegfű?

Volt szegfű is, de  az csak a kivetítőkön. A Kossuth-címer tudatos választás volt. Az alkotmányozási anomáliák miatt döntöttünk úgy, hogy e szimbólum mellett tesszük le a voksunkat, mert ez egyfajta összetartozást tud kifejezni a demokraták között.

Akkor ez marad az MSZP szimbóluma?

Szeretném, ha lenne egy olyan szimbólumunk, ami azonosíthatja azokat, akik az Orbán-
rendszerrel szemben állnak.