Profizmus a parlamentben

A tavaly decemberben elfogadott, számozása szerint az idei második törvényként hatályosult szabálysértési törvényt Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára szigorítják tovább. Például azzal, hogy ha valakit harmadszor vonnak felelősségre elzárással is büntethető szabálysértésért, akkor a lehető leghosszabb elzárásra kell ítélni. Így tovább bővülhet azoknak a szabálysértéseknek a köre, amiért hosszabb elzárás szabható ki, mint ha az adott szabálysértés bűncselekményi fokát követte volna el.

Érdekesség, hogy a törvényjavaslatot négy fideszes polgármester úgy akarta módosítani, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben is rendeletet hozhassanak szabálysértésekről. A kormány nem támogatta a javaslatot, amit végül az előterjesztők közül csak Riz Levente szavazott meg. Láng Zsolt nem szavazott, Kósa Lajos pedig leszavazta saját javaslatát.

Az önkormányzatoknak mindazonáltal lehetőségük lesz a a saját rendeletükben kirívóan közösségellenesnek minősített magatartás legfeljebb százötvenezer forintos bírságolására.

A honvédelmi bizottság javaslatára a szabálysértési törvény is kiegészül egy magyargárdás passzussal, eszerint már az is szabálysértést követne el, aki egy feloszlatott egyesület formaruhájára emlékeztető ruházatot visel.

Az eredetileg javasoltnál sokkal komolyabban büntethetik azt, aki elmulasztja a felvonó vagy mozgólépcső műszaki felülvizsgálatát. Pintér javaslatában ötvenezres bírság szerepelt, ezt természetes személy esetén háromszáz-, jogi személy (például társasház) esetén ötszázezer forintra emelhetik.

Papcsák Ferenc eredetileg már két hete, első vitanapján el akarta volna fogadtatni javaslatát, miszerint kiemelt ügyekben kézbesítés helyett elég lenne hirdetményben értesíteni a peres feleket a bírósági tárgyalás fejleményeiről. Ezzel azt akadályozná meg, hogy a perbe fogottak az iratok át nem vételével húzzák az időt. A javaslatot csak akkor szavazhatták volna meg, ha nem nyújtanak be hozzá módosító indítványt. Papcsák tervét párttársa, Horváth Zsolt húzta át, aki egy technikai részlettel egészítette ki a javaslatot - igaz, ezt legalább az előterjesztő is támogatja. Minden más indítványt elutasítottak, azt is, amiben Schiffer András a törvény visszamenő hatályát tompította volna.

A kormány célja egy új szövetkezeti típus, a foglalkoztatási szövetkezet megalkotása, illetve a már létező szociális szövetkezeti forma megerősítése. Az elképzelés szerint a közmunkaprogramban résztvevők a közmunkalehetőség végeztével foglalkoztatási szövetkezetet alapíthatnának, melynek legalább ötszáz fő és egy nemzetiségi önkormányzat is tagja. A foglalkoztatási szövetkezetek főként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznának.

A nemzetierőforrás-miniszter törvényjavaslata egy mulasztásos alkotmánysértést orvosol, a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjesztené a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. A javaslat kiterjeszti a közgyógyellátást a rokkantsági ellátásban részesülőkre is.

A látványsportok támogatását lehetővé tevő adótörvénymódosítást az eddigi tapasztalatok indokolták. Bánki Erikék módosítója azonban újabb kérdéseket vet fel. A javaslat meghosszabbítja a pályázatok leadásának papíron már április 1-én lejárt határidejét. Apróbb hiba, hogy hiába tolja ki a határidőt a leghamarabb április 9-én elfogadható törvény, ha a kapcsolódó kormányrendeletet nem módosították. Így most leginkább mégis április 1-e a pályázati határidő. Káosz. Változnak bizonyos részletszabályok is, a támogatás utáni adókedvezményre csak azok a vállalkozások lesznek jogosultak, amelyeknek az elmúlt két évben nem volt köztartozása, másrészt viszont a jövőben olyan sportegyesületeket is támogathatnak a vállalkozások, amelyek nem működnek már két éve. Az utóbbinak az az értelme, hogy a sportegyesületek gyakran váltogatják céges formájukat, így a nagymúltú egyesületek valójában néha pár hónapos kft.-k csupán, és mint ilyenek, nem lettek volna jogosultak a támogatásra.

Pintér Sándor javaslata alapján felgyorsítanák a kiemelt beruházások környezeti hatásvizsgálatát. A módosítók kicsit lassítottak a miniszter által diktált tempón, míg Pintér a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati engedélyezési eljárásra 30-30 napot adott volna, egy elfogadott módosító ezt két-két hónapra nyújtotta el.

A javaslathoz a legtréfásabb módosítót az elempés Jávor Benedek és Schiffer András nyújtották be, ők törvénybe foglalták volna, hogy az LMP-t legfeljebb három napon belül értesítsék a megindult környezetvédelmi eljárásokról. A kormánypártok megfúrták a javaslatot.

A parlamenti törvény megalkotását az alaptörvény írta elő. A törvény pár lényegi újítást is tartalmaz, jelentősen növeli például a házelnök hatalmát, aki a jövőben egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapná, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelnék, aki így utasíthatná az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthetne a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. A javaslat szerint ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhatna, a szövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést.

A parlamenti törvény fontos része, önálló fejezete volt a frakciók működéséről szóló, amely kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Részben ez a fejezet indokolta a sietséget, hogy a törvényt még április 23. előtt elfogadják. Ekkor járna le ugyanis az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Mivel a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció az új szabályoknak nem felel meg, nem alakíthat frakciót. Ez a rész azonban a módosítások után kikerülhet a törvényből, elhagyását a fideszes Lipők Sándor javasolta. Ez azonban nem jelenti, hogy a DK mégis frakciót alapíthat.

Lipők indoklása szerint a frakciókra vonatkozó szabályokat elég normatív határozati szinten rendezni - a törvényből törölt szövegrészt egy az egyben be is terjesztette a házszabályhoz. A kormány mindkét indítványt támogatja, azaz csak annyi történik, hogy a DK nem a törvény, hanem a házszabály rendelkezései alapján nem alakíthat frakciót.

A parlamenti törvényhez a képviselők összesen 405 módosító indítványt nyújtottak be. Ezek többsége már a bizottságokban elbukott, és csak kevés változtat lényegi pontokon. A lényegi ponton változtató támogatott javaslatok között négy ellenzéki is van: az MSZP indítványa szerint egyedi jogi felelősség megállapítására, vagy folyamatban lévő, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekben nem hozható létre vizsgálóbizottság. A vizsgálóbizottságok jelentésükben nem fogalmazhatnak meg politikai állásfoglalást.

Szintén szocialista javaslatra a képviselői tiszteletdíj egyharmadában maximálták a képviselőre kiróható pénzbírság összegét. Az LMP javaslatára pedig azokat is kizárják a képviselőségből, akik átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, magyarán offshore-cégekben tulajdonosok.

Az összeférhetetlenségi szabályokat a Fidesz is szigorította. Papcsák Ferenc javaslatára az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárták a képviselőségből. Bizottsági javaslatra azoknak a cégeknek a vezető beosztású dolgozói sem lehetnek tisztviselők, amelyekben az államnak 10 %-nál nagyobb részesedése van. A fideszes Kovács Zoltán javaslatára pedig képviselő más keresőtevékenységet nem folytathat a képviselőség mellett, egyéb tevékenységéért pedig díjazást nem fogadhat el.

A parlamenti törvény megalkotásával párhuzamosan a házszabályt is módosítják. Az eredeti javaslat - amely egyebek mellett a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait vezeti át - a módosítások után a fideszes Lipők javaslatára kiegészül a frakcióalapítás új szabályaival, amit fentebb ismertettünk. Érdekes ellentmondás a parlamenti törvény és a házszabály között, hogy míg a törvényben a szocialisták javaslatára a parlamenti ülés napirendjét az ülés előtt 72 órával, addig a házszabály rendelkezései szerint két nappal korábban kell nyilvánosságra hozni.

A parlamenti határozati javaslat december 18-át a nemzetiségek napjának nyilvánítaná. Az eredeti javaslat még államalkotó tényezőnek ismerte el "a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségeket", ám az emberi jogi bizottság javaslatára ezt a részt törölheti a kormánytöbbség.

A határozati javaslat pont azt célozza, amit a címében is állít: 2012 legyen a világörökség része. Ezen a módosító indítványok sem változtatnak.