Gyógyszereket vonnak ki a magyar piacról, vagy be sem hozzák őket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Ebben az évben a gyógyszerekre fordított kiadások közel egynegyedét maguk a gyógyszergyártók finanszírozzák, mondta Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, a Glaxo Smith Kline ügyvezetője. Minden 4000 forint, gyógyszerre fordított állami támogatásból 1000 forintot az iparnak kell befizetnie a gyógyszerkasszába.
A gyártókat 2003 óta befizetési kötelezettség terheli azért, hogy az állam TB támogatással teszi hozzáférhetővé a készítményeiket. Míg az extra adók és befizetések aránya a gyógyszerkasszán belül korábban 3-5 százalék között mozgott, a 2007-es gyógyszergazdaságossági törvénnyel 8-ról 12 százalékra emelkedett, a Széll Kálmán tervvel pedig 20, majd 23 százalékra.
A támogatott gyógyszerek árának 25, 50, 75 vagy 100 százalékát a társadalombiztosítás fizeti, a betegnek a patikában csak a fennmaradó részt kell állnia. A gyógyszerek támogatására fordított összeg 2006-ra kiugróan magasra nőtt, azóta az állam különböző eszközökkel évről évre próbálja csökkenti a ráfordításokat.
A Széll Kálmán terv azt tűzte ki célul, hogy a 350 milliárd forintos gyógyszerkasszát 2013-ig 120 milliárddal csökkenti: idén 83 milliárddal 2013-ban további 37 milliárddal. Gyógyszerekre azonban ugyanúgy szükség van, mint eddig, de a csökkenő támogatást a kormány nem a betegekkel akarja megfizetni, hanem folyamatosan növelné a gyártói befizetéseket.
Így vágják meg a gyógyszerkiadásokat
A gyógyszertámogatásra fordított állami kiadásokat a tavalyi 376 milliárdról idén eredetileg 277 milliárdra akarták csökkenteni, de a kormány most ezen a százmilliárdon túl további tízmilliárdos kiadáscsökkentést tervez. A gyártói befizetéseket 23 százalékra emelték, minden orvoslátogató tevékenysége után 5 millió forintot kell fizetniük a cégeknek. Az azonos hatóanyagú gyógyszerek gyártói között vaklicitet hirdettek az OEP-támogatásért, azaz a gyógyszergyártók nem láthatták, mekkora összegért kínálják konkurenseik az egyes készítményeket. Ennek eredményeként tavaly a vaklicitbe bevont 165 féle hatóanyag közül 154-nek csökkent az ára, és egynek sem drágult. Ezzel 20 milliárd forintot sikerült megtakarítani. Újabb takarékossági intézkedés, hogy áprilistól a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek közül összesen 5 hatóanyagnál az orvos nem a gyógyszer nevét, csak a hatóanyagot írja fel, amelyből a patikában a legolcsóbb készítményt adják ki. Ha a beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy indokolt az ajánlott gyógyszer nevének feltüntetése is, akkor ezt megteheti.Magyarország ma már arcpirítóan keveset költ gyógyszerre, a gyógyszergyártókat sújtó adók pedig európai összehasonlításban is az extrémitás határát súrolják, hangsúlyozta Leitner György. Ma már a GDP kevesebb mint 0,8 százalékát teszik ki a gyógyszerre fordított nettó közkiadások, és ez az arány 2013-ra akár 0,6 százalék alá csökkenhet. Közben Magyarországon a legalacsonyabb az OECD országok között a születéskor várható élettartam. Így nehezen lesz elérhető az az európai uniós cél, hogy egy magyar újszülött várható élettartamát 2020-ig 76 évre emeljék, érvelt Leitner György.
Különösen súlyosan érinti ez az úgynevezett innovatív gyógyszerek gyártóit. Ezeknek a gyógyszereknek a kifejlesztése gyakran 1 milliárd dolláros költséggel jár, szabadalmi védettség alatt állnak, ezért nem is helyettesíthetők más, olcsóbb készítményekkel. A gyártók joggal várhatják el, hogy ráfordításaik megtérüljenek, hangsúlyozta az innovatív gyártóük egyesületének elnöke. Magyarország azonban potyautasnak számít. Ezek a gyógyszerek ugyanis Magyarországon is elérhetők, de az állam a költségeik kevesebb mint felét finanszírozza, azaz alig járul hozzá a fejlesztések megtérüléséhez.
Az innovatív gyártók emiatt arra is kényszerülhetnek, hogy termékeiket kivonják a tb-támogatott körből. Emiatt súlyos, életet veszélyeztető daganatos-, szív-, vese és anyagcserebetegségek gyógyszerei válhatnak elérhetetlenné vagy megfizethetetlenné a betegeknek, figyelmeztetett a szervezet elnöke.
Mit választanának a betegek? Hogy olcsóbb legyen a gyógyszer, vagy azt, hogy legyen gyógyszer, tette fel a kérdést Leitner György. Az elmúlt egy évben mintegy 180 készítményt vontak már ki a forgalomból Magyarországon, mivel nem érte meg az eladásuk. Ezek nagy része szerencsére még helyettesíthető másik gyógyszerrel. Van ugyanakkor olyan daganatos betegeknek való tápszer, amelyet már nem lehet itt kapni, de nem is adható helyette más a betegnek, közölte Dávid Tamás, az IGYE igazgatóhelyettese.
A romló féltelek mellett évek óta megfigyelhető az a tendencia is, hogy számos életmentő, új és hatékony gyógyszert a gyártók már be sem hoznak Magyarországra. Az orvosok, akik ismerik és szeretnék ezeket alkalmazni, csak bonyolult adminisztrációval, egyedi import útján szerezhetik be a betegeiknek. Mindez a magyar betegek életesélyeit is rontja.
A gyógyszergyártókat sújtó extrém magas adók azonban nem csak itt éreztetik hatásukat. Mint elhangzott: a gyógyszergyárak arra kényszerülnek, hogy csökkentsék az orvosok továbbképzésére, a kórházi kutatásokra fordított összegeket. Az elmúlt évben az innovatív gyártók már minden nyolcadik munkatársat elbocsátottak. Volt olyan tagvállalat, amely beszüntette magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységét, és azt másik országba vitte el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
