Demján visszavonja adományát, ha áthelyezik a Nagy Imre-szobrot
Demján Sándor vállalkozó arra kéri Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét, hogy akadályozza meg Nagy Imre szobrának áthelyezését. Levelét változtatás nélkül közölte a Népszabadság.
„A sajtóból értesültem arról, hogy a mártírhalált halt Nagy Imre szobrát át kívánják helyezni a Vértanúk teréről.
A rendszerváltás után szomorúan állapítottuk meg üzlettársaimmal, Sarlós Andrással és Fejér Bélával, hogy sem az MDF-, sem a szocialista kormány nem állít szobrot Nagy Imrének. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk a szobor teljes költségét és felállítását Magyarországnak. A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. lfj. Varga Imre alkotása [valójában Varga Tamás szobrászművész a mű készítője – szerk.] ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor. Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat. Kérem, hogy ennek elkerülése érdekében minden törvényes eszközt felhasználva biztosítsa, hogy a szobor a jelenlegi helyen maradjon.”
Kövér László a napokban a Heti Válasznak adott interjújában a parlament környékének rekonstrukciójával kapcsolatban azt mondta, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben egyfajta panteont kellene létrehozni.
„Javaslom, hogy a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek állítsunk szobrot. Vigyük arra a területre Kovács Béla emlékművét, egy Bibó-mementó szerencsére már áll ott. Szégyen, hogy Kéthly Annának nincs szobra, pótolhatnánk ezt a mulasztást is. Erre a részre kerülhetne a most a Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor is” – nyilatkozta a fideszes politikus.
A Vértanúk terén álló művet, Nagy Imre első magyarországi szobrát 1996. június 6-án, a politikus századik születésnapján avatták fel. A szobrász, Varga Tamás egy íves hídra helyezte az életnagyságú bronzalakot, amely az Országház felé tekint. A szobor az 1919-es vörösterror áldozatainak 1949-ben lerombolt emlékművének helyén áll.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
