Az AB nem hajlandó értelmezni az Alaptörvényt
Az Alkotmánybírósághoz a kormány nevében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fordult, hogy a testület vizsgálja meg: az Alaptörvény szövegéből (a IX. cikkből) levezethető-e, hogy a médiafelügyeleti szervre (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra) vonatkozó szabályok körében bizonyos kötelezettségeket feltétlenül ki kell mondani a sajtótermékekre nézve. Más szóval a kormány lényegében azt szerette volna, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a médiahatóság felügyeleti jogkörének az Alaptörvényből fakadóan kell a nyomtatott és az online sajtóra is kiterjednie.
Az AB a tegnapi ülésen elfogadott határozatában (pdf) emlékeztet rá, hogy alkotmányértelmezést nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma szempontjából lehet kezdeményezni, vagyis "a testületnek nincs lehetősége alkotmányos rendelkezés teljesen elvont, semmiféle konkrét problémához nem kapcsolódó, s így valójában parttalan értelmezésére".
A szöveg határozottan elutasítja, hogy a testület az alkotmányból fakadó szerepén túlmenően másmilyeneket is vállaljon: az AB "úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki."
Az Alkotmánybíróság 2011-ben 2012. május 31-i hatállyal megsemmisítette a Médiatörvénynek a médiabiztosról szóló rendelkezéseit, mert annak jogköreit a sajtószabadság alkotmányos szabályozásával ellentétesnek ítélte. Az AB friss határozata a KIM indítványának egyik kérdésére válaszolva ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy "az a kérdés, hogy a Biztos intézménye újraszabályozható-e, az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le, eldöntése a törvényhozóra tartozik. Ha úgy dönt, hogy a Biztos jogintézményét fenntartja, ennek Alaptörvénnyel való összhangja csak a konkrét hatáskörök ismeretében, a konkrét jogszabály – akár előzetes – vizsgálata alapján dönthető el."