Publikálják Szálasi naplójának előkerült köteteit
További Belföld cikkek
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
- Orbán Viktor előtt szólalt fel Matolcsy György: Azt kell mondanom, hogy kissé bajban vagyunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
A tervek szerint mintegy két hónap múlva, elektronikus formában jelenhet meg Szálasi Ferenc nyilas miniszterelnök naplósorozatának első két kötete – közölte Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára pénteken. Szálasi naplósorozatának első két kötete a Magyar Országos Levéltár online folyóiratában, az archivnet.hu-ban, Reflektor a sötétben II. címmel jelenhet meg – mondta a történész.
Tájékoztatása szerint tavaly ősszel értesítették Jichák Peri erdélyi származású izraeli történész hagyatékáról, amelyben szerepeltek az "A" és "B" jelzésű füzetek, ezeket januárban Jeruzsálemben kapta meg. Az "A" jelzésű füzet 160 oldalából azonban mindössze 4 oldal került elő, összességében a nemrégiben fellelt és megjelentetendő Szálasi-szöveg 220 ezer karakteres. Az iratok 1942 végétől 1943 nyaráig tartalmaznak bejegyzéseket – tette hozzá.
Karsai László, ismerve a nyilas vezér kézírását, megállapította, hogy a szóban forgó két füzetbe biztosan Szálasi Ferenc írt saját kezűleg. Ezt alátámasztja az a tény is – hangsúlyozta –, hogy a "C" füzet ott folytatódik, ahol a "B" füzet véget ér. 2008-ban ugyanis előkerült Szálasi Ferenc 1943-1944-es, szintén kézírásos naplója, a "C" füzet, amelyet 1944 nyaráig vezetett, és Reflektor a sötétben címmel meg is jelent – jegyezte meg.
Elmondása szerint 1942-1943 fordulóján, a "B" naplókötetben lelhető fel először a "nemzetvezető" kifejezés, amelyet Szálasi magára alkalmazott. Ezekben a bejegyzésekben állapítja meg azt is Szálasi, hogy a magyar hungarista mozgalom "magasabb rendű" az olasz fasizmusnál és a német nácizmusnál is. A magánnaplóban – jellegéből fakadóan – Karsai szerint a nyilas vezető nagyon őszintén mondja el gondolatait.
Utalt rá, hogy Szálasi a saját haláláról is filozofál, magát Krisztushoz hasonlítva, mint aki "feláldozza magát a hungarizmus igazságáért". A "C" füzetben három megjegyzése is van – ezeket tételnek nevezi a naplóíró – , amelyekből arra következtethetünk, hogy tudta, a nácik Európa-szerte lemészárolták a zsidó embereket. 1943 elején egyébként azt is kifejtette naplójában, hogy a 11 millió európai zsidót Észak-Amerikába kell kitelepíteni – tette hozzá.
Karsai László rámutatott: Szálasi naplójában a hadműveletek kimenetelét egyáltalán nem ítélte meg reálisan, még a sztálingrádi csata után is biztos volt a győzelemben. Már 1943 elején tervezgette azt az értekezletet, ahol Hitler és Mussolini mellett ő határozná meg a nemzetiszocialista Európa stratégiáját.
A történész emlékeztetett arra, hogy Szálasi letartóztatása, 1945. október 3. után börtönnaplóval folytatta az írást, ebből is csak néhány oldal jelent meg. Mint mondta, a jeruzsálemi Jad Vasem intézetben felmerült annak ötlete, hogy egybeszerkesztve kiadják Szálasi naplóit.
A Háárec izraeli újság internetes kiadása csütörtökön számolt be arról, hogy történészek vizsgálják, Szálasi Ferenc háborús naplójának egyes részei kerültek-e elő Izraelben. A Magyarország német megszállása után, 1944-ben hatalomra került és 1946-ban háborús bűnösként kivégzett nyilaskeresztes politikus naplót vezetett, amelynek 1942 decembere és 1943 szeptembere között írt egyes részei elvesztek.
Jichák Peri erdélyi származású izraeli történész hagyatékából azonban valószínűleg ennek a naplónak került elő két része – mondta a Háárecnek a magyar ajkú zsidóság zafedi emlékmúzeumának igazgatója. Mint Roni Lustig elmondta, Peri a magyar és erdélyi zsidóság sorsát kutatta és több teherautónyi anyagát hagyta a múzeumra. A hagyaték katalogizálása során bukkantak a dokumentumra, amelyen Szálasi neve állt, és a feltételezések szerint naplójának másolata.
A dokumentum hitelességének vizsgálatára Karsai Lászlót, a nemzetközi hírű budapesti történészt kérték fel – írta a Háárec.