Új stratégia a bősi tárgyalásokon

Szabó Marcel szerint a tárgyalások azért most indulnak újra, mert ez egy kedvező lélektani pillanat: mindkét fél nyitott, és kellő idő telt el ahhoz, hogy mind Magyarország, mind Szlovákia tenni akarjon az ügyben. (A hágai Nemzetközi bíróság 1997-es ítélete óta nincs megegyezés a két ország között a hogyan tovább?-ban, több eredménytelen forduló után lényegében két éve szünetelnek a tárgyalások.)

A miniszteri biztos közölte: új tárgyalási stratégiával megy Pozsonyba, nem a sérelmekkel, számlákkal, az ítélet további értelmezésével szeretne elsősorban foglalkozni, hanem a kialakult állapottal, az elkészült létesítményrendszer közös megegyezésen alapuló üzemeltetésével.

Hozzátette, hogy a vízlépcső ugyan a szlovák oldalon van, de közös tulajdonnak számít, még ha vitás is, milyen a tulajdoni hányadban. Tervei szerint arról lehetne megállapodni például, hogy mennyi víz hajtsa a turbinákat, mire használja az adott fél a vizet.

Szabó konkrétumokat stratégiai-diplomáciai okokból nem mondott, mert a tárgyalások még csak most kezdődnek. Azt viszont leszögezte, hogy Magyarországnak semmilyen építési kötelezettsége, célja nincs. Fontosnak tartja ugyanakkor a Szigetköz jelenlegi természeti állapotának javítását.

Kronológia:

1977. Magyarország és Csehszlovákia államközi szerződést köt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről.

1986. A magyar beruházó vállalat (az OVIBER) 5,7 milliárd schilling értékű szerződést köt a Donuakraftwerke AG osztrák gátépítőcéggel a nagymarosi erőmű teljes megvalósítására.

1989. Az Országgyűlés határozatot hoz a nagymarosi erőmű végleges elhagyásáról.

1992. A csehszlovák építők Dunacsúnynál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a határfolyót.

1995. A magyar és a szlovák kormány meghatalmazottai Budapesten aláírták a Szigetköz ideiglenes vízpótlása érdekében végzendő műszaki beavatkozásokról szóló szerződést. A szerződés szerint a hágai ítéletig tartó időszakban a szlovák fél éves átlagban 400 köbméter vizet biztosít másodpercenként a közös mederszakaszba, és a magyar fél fenékküszöböt létesít Dunakilitinél a szigetközi ágak vízpótlása érdekében.

1997. A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdet a bős-nagymarosi ügyben folyó peres eljárásban: mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértésekért. Az ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977. évi vízlépcsőszerződést, Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. (részletesebb kronológia ide kattintva)