Nemzetellenes tevékenység és Habony Árpád trükkjei

"Szerettem volna minden hozzászólásra reagálni, ezért készítettem jegyzeteket, de most nem találom őket, ezért a memóriámra hagyatkozom" - mondta Kocsis Máté fideszes képviselő, a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság elnöke a bizottság jelentéséről szóló késő esti parlamenti vitában, amivel tökéletesen össze is foglalta a vita komolyságát. A vita végére tizenkét jobbikos, nyolc kormánypárti és két LMP-s képviselő volt a teremben - pedig a nap még úgy kezdődött, hogy Zagyva György Gyula a falhoz vágta a jelentést a bizottság ülésén.

A elentés elsősorban a Jobbikot és az LMP-t, illetve a két párthoz kötődő civil szervezeteket és a szélsőjobboldali vonulásoktól megrémült roma lakosok kimenekítését megszervező amerikai üzletembert, Richard Fieldet tette felelőssé a történtekért.

Összeeskűvés az ország lejáratására

A vitát a vizsgálóbizottság vezetője, a fideszes Kocsis Máté nyitotta expozéjával. "Kevés világos és ellentmondástól mentes momentum volt ebben a történetben" - kezdte, majd azzal folytatta, hogy a Vöröskereszt menekítő akcióját civil szervezetek "hazánk lejáratására használták fel". Az erős kezdés után a bizottság működésének technikai részleteiben veszett el hosszasan. Megtudtuk, hogy a bizottság 282 napig működött, ezalatt Kocsis állítása szerint a beérkezett többezer oldalnyi dokumentumot az MSZP szakértői kivételével egyetlen ellenzéki képviselő se kérte ki, tanulmányozta át.

Megtudtuk, hogy a bizottság húsz embert hallgatott meg, Richard Fieldet viszont nem, mert ő nem ment el a bizottsági meghallgatásra, sőt, az országot is elhagyta. Kocsis ebből arra következtet, hogy ezzel bebizonyosodott a gyanú: Richard Field humanitárius tevékenységnek álcázva valójában csak lejáratta az országot. (Field szervezte meg, hogy a Jobbikhoz kötődő paramilitáris szervezetek miatt félelemben élő romák elhagyhassák a települést.) Kocsis szerint a média is felelős volt a helyzet kialakulásáért, mert ellenőrizetlen információkkal hisztériát keltett.

Mindezek után Kocsis maga is elismerte, hogy a Szebb Jövőért polgárőr egyesület megfélemlítette a lakókat vonulásaival, és azzal, hogy egyáltalán nem működött együtt sem a hatóságokkal, sem a helyi polgárőrökkel. Ezután rögtön az LMP-t bírálta, szerinte az ellenzéki párt ismeretlen okból csatlakozott rá a konfliktusra, aztán rögtön azt sugallta, hogy az LMP nyilatkozataival igyekezett lejáratni az országot, jelentős károkat okozva Magyarország nemzetközi megítélésének.

Kocsis narratíváját tehát úgy lehet összegezni, hogy a szélsőjobboldal és az LMP egymástól függetlenül ugyan, de a kormány, közvetve pedig az ország lejáratására szervezte a gyöngyöspatai eseményeket, azaz az egész egy kormányellenes összeeskűvés volt. Bizottsága ugyanis megállapította, hogy valójában semmilyen bűncselekmény nem történt a városban, amely indokolta volna a jobbikos vonulásokat, vagy Richard Field mentőakcióját, melyek együttesen megingatták a helyi lakosok objektív és szubjektív biztonságérzetét.

Az LMP legalább jobbító szándékkal érkezett

Másodikként Berényi László, a kisebbségi bizottság fideszes elnöke szólt hozzá. Ő elsősorban a Jobbik fellépését kifogásolta, mely "nemzetellenes tevékenységet" folytat azzal, hogy egymás ellen fordít nemzetiségeket. Másodsorban azt hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog csak a békés gyülekezés jogát teremti meg. Az államnak pedig erőszakmonopóliuma van. A Jobbik és a hozzá köthető szervezetek "tudatosan állítottak elő közbiztonságot veszélyeztető helyzetet", a Szebb Jövőért érkezése előtt pedig nem volt feszültség a falu roma és nem roma lakói között.

Az LMP-t is bírálta. "Higgyék el, pár napos utaztatással roma polgártársaink problémái nem oldhatók meg" - mondta. Elismerte a jobbító szándékot, de szerinte a cél itt is politikai haszonszerzés volt.

Hisztériakeltés

A kormány nevében felszólaló Kontrát Károly Kocsis megállapításaival ért egyet. Azaz ő is összeeskűvést lát, egyrészt a Jobbik megbontotta a rendet, ezt pedig az LMP hisztériakeltésre és az ország lejáratására használta fel, ráadásul pont akkor, amikor az EU soros elnökeként kiemelt figyelem irányult Magyarországra.

Kontrát maga is elismerte, hogy a jelentősebb problémát az állami erőszakmonopólium megbontását célzó jobbikos kísérlet jelentette, de szerinte az azóta eszközölt törvénymódosításokkal megerősítették az állami erőszakmonopóliumot. A gárdistatörvényekre hivatkozik, azaz a polgárőrség működésének szigorítására, helyhez kötésére. Fontosnak nevezte, hogy az állam azonnal reagáljon a hatalma elleni kihívásokra. Meglátása szerint a kormány és rendőrsége Gyöngyöspatán is a helyzet konszolidálására törekedett.

A kormány hozzászólása után újabb kormánypárti felszólaló következett, a Fidelitas-elnök Ágh Péter a honvédelmi bizottság véleményét ismertette. Ő első körben a teremben ülő, a kormányzati összeeskűvős narratívát nagy derültség közepette kommentáló jobbikos és elempés képviselőket utasította rendre, majd megismételte a történtek összkormányzati, összeesküvős olvasatát.

Tovább erősítik a narratívát

A vezérszónoki kör előtt Latorczai levezető házelnökhelyettes előre figyelmeztette a képviselőket és a karzaton helyet foglalókat, hogy az új házszabály értelmében bárkit kitilthat az ülésről, ha úgy érzi, hogy illetlenek voltak. Közvetlenül ezután megadta a szót Csöbör Katalinnak, a Fidesz vezérszónokának, akit az ellenzéki képviselők rögtön beszólással fogadtak, viccnek ítélve a helyzetet. Csöbör ugyanis rögtön a bizottsági munka dicséretével kezdett.

Aztán azzal folytatta, hogy a Jobbik akciója után senkinek se a jeszefa oltár és a 12. századi templom jut eszébe Gyöngyöspatáról. A napokban nyilvánosságra került felvételekre hivatkozva arról beszélt, hogy a Jobbik szádnékosan élezte az etnikai feszültségeket. "Végre egy jelentés le merte írni, hogy egyes civil szervezetek nem az etnikai feszültségek megoldásában, hanem a hisztériakeltésben érdekeltek" - szúrt oda rögtön a másik oldalnak is, ami szerinte az LMP. Ezután bővítve ismertette a kormánypárti narratívát a provokációról és hisztériakeltésről, és az ország lejáratásáról, mely közben a rendőrség példásan végezte munkáját.

Zárt ülést akartak

A szocialista Harangozó Tamás szerint a bizottság alapos munkát végzett, de a valódi munkát eleve ellehetetlenítette a bizottság felállításának körülményei. Szerinte az ítéletet már előre legyártották, már előre politikai ítéletet tartalmaztak a bizottság célkitűzései. Szánalmasnak nevezte, hogy a munka végén a kormánypárti képviselők melldöngetve bemutatták, hogy meghozták az előre kitalált ítéletet. Harangozó azt javasolja, egy év múlva a kormány újra vegye elő a kérdést, és 2013. áprilisában vizsgálja meg, mit tett Gyöngyöspatán is tapasztalható komplex társadalmi kérdések kezelésében. A képviselők többsége mostanra unottan üldögél vagy újságot olvas, az a hangulat, amiben Zagyva György a falhoz vágta a bizottság jelentését, egészen elképzelhetetlen. Harangozó meg is fogalmazta ezt, a kormány ködöt szurkál és nem létező ellenségekkel harcol.

Harangozó aztán váratlan fordulattal indítványozta, hogy rendeljenek el zárt ülést az ügyben, mert a bizottsági jelentésben olyan bizalmas és titkos részek is vannak, melyek értelemszerűen nem kerülhettek elő egy nyílt vitán a parlamentben, így a képviselők egy része nem is ismeri pontosan, miről vitatkoznak. A javaslatot 29-en támogatták, a maroknyi jelenlévő kormánypárti viszont nem, mivel pedig a határozatképességhez szükséges 192 ember messze nem volt jelen a teremben, az ülés folytatódott.

A cigánybűnözés olyan, mint a fiatalkori

Vona Gábor elmondta, a kormány mindenkire haragszik, csak hogy ne kelljen saját tehetetlenségét beismernie. Maga a Fidesz akar instabil helyzetet teremteni, erről szólt az egész bizottsági munka. Szerinte sértő az egyenruhás bűnözés kifejezés, mert tisztességes embereket nevez bűnözőnek, miközben nyilvánvalóan az a célja, hogy a cigánybűnözés kifejezésre reagáljon. Szerinte utóbbi nem megbélyegző, mert nem minden cigányra vonatkozik, olyan, mint a fiatalkorú bűnözés, kriminológiai fogalom. Nem előítéletes, hanem a cigány kisebbségre jellemző bűncselekményeket (színesfém- és falopás, családi tömegverekedések) jelenti.  Szerinte a jelentés éppen a lényegről nem szól, vagyis arról, mi előzte meg az tavalyi eseményeket.

Hagyják békén Gyöngyöspatát, zárta a felszólalást Vona. A faluban győzött Juhász Oszkár kétharmaddal, szerinte ezzel maguk a gyöngyöspataiak mondták el az igazságot.

Habony Árpád trükkjei

A vitában Mile Lajos, az LMP képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártiak mechanikusna ugyanazt ismételgetik, ezt az új házszabály szankcionálja. A fideszes Szalay Péter erre később rácáfolt, és sajnálkozott, hogy nincs jogi eszköz Magyarországon Richard Field kitiltására. A KDNP-s Básthy Tamás bedobta a kötelező Bibó-kört azzal, hogy demokráciában élni annyi, mint nem félni, Gyöngyöspatán azonban mindenki fél, valami baj kell tehát, hogy legyen. "A jelentésben az áll, hogy korábban nem volt feszültség a faluban a cigány és magyar lakosok között. Melyik bolygón élnek maguk?" - kérdezte ezzel szemben a jobbikos Mirkóczki Ádám.

Mile Lajos később arról is beszélt, a jelentés azt is akarta vizsgálni, az LMP "kinek a megbízásából" keltett zavart, miközben erre semmi bizonyíték nincs. Schiffer András egyenesen hazugsággyűjteménynek, illetve többször förmedvénynek nevezte a jelentést, amit Habony Árpád kommunikációs csapata gyártott le. Kocsis visszautasította a vádat, szerinte Habony Árpád semmilyen módon nem szólt bele a bizottság munkájába.