Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A tolvajt nem szabad lelőni

2012.04.27. 17:48
A 12 éves gyilkosokat is felelősségre lehetne vonni, családon belüli erőszaknak számítana a lelki bántalmazás, és a gyümölcstolvaj agyonlövése nem számítana jogos védelemnek. Többek között ezeket tartalmazza az új Btk. tervezete, amelyet a kormány pénteken nyújtott be a parlamentnek.

A kormány szerdán elfogadta az új Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetét, amelyet pénteken be is nyújtottak a parlamentnek, jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára. Az igazságügyi államtitkár szerint a parlament a tavaszi ülésszak végén fogadhatja el a kódexet, amely várhatóan 2013 januárjában lép életbe.

Répássy azt mondta: az új Btk. tettarányos és következetes lesz, hatékony, szigorú és egyszerű szabályokat tartalmaz majd. Hozzátette: azért van szükség új Btk-ra, mert a jelenleg hatályos kódex eredeti változatát még az 1970-es években alkották meg, azóta azonban megváltozott a bűnözés struktúrája. Az államtitkár szerint a megalkotáskor 120 ezer bűncselekmény vált ismertté, 2010-ben viszont már 450 ezer. Ez volt az oka annak, hogy a korábbi kormányok is megpróbálkoztak az új kódex kidolgozásával.

Az új Büntető törvénykönyv szakmai tervezetét a kormány február elején hozta nyilvánosságra (tartalmáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen). Répássy szerint a kormány több ponton is módosította a szakmai koncepciót. Például a büntethetőség korhatára az élet elleni bűncselekmények (emberölés, halált okozó testi sértés) esetében 14-ről 12 évre csökkenne. Az eljárást azonban csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálata után indíthatnák meg. A legsúlyosabb szankció a javítóintézeti nevelés lenne.

Az államtitkár az Index kérdésére a szigorítást azzal indokolta: az utóbbi években előfordult, hogy életellenes bűncselekményekben 14 év alattiak is részt vettek. Szerinte évente átlagosan egy-egy ehhez hasonló eset fordult elő. Répássy hozzátette: az EU-tagállamok egyharmadában, köztük Nagy-Britanniában és Franciaországban jellemző, hogy 12-13 éves kortól felelősségre vonható a bűncselekményt elkövető gyerek. Egy-két országban, így Máltán és Írországban pedig már 9-10 éves kortól is lehetséges a felelősségre vonás.

A gyümölcstolvajt nem szabad lelőni

Az eredeti javaslathoz képest módosult a jogos védelemre vonatkozó szabály. Eszerint csak abban az esetben lenne jogos védekezés a támadó életének kioltása, ha a támadás személy ellen irányul. Az államtitkár példaként azt említette, hogy egy betörő éjjel behatol valakinek a lakásába. Ha a támadás nem személy ellen irányul, akkor ezt lehet megtenni, a sajtótájékoztató után kiosztott összefoglaló példaként azt említi, hogy a tulajdonos a gyümölcstolvajt a teraszról már nem lőhetné le jogos védelemre hivatkozva.

Újdonság az eredeti tervezethez képest, hogy több lehetőség lenne a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Büntethető lenne, ha valaki a házastársával, rokonával, gyerekével szemben annyira erőszakosan lép fel, hogy azzal lelki sérülést okoz. Répássy szerint ez azoknak a jogvédő civil szereveteknek a javaslatára került be a tervezetbe, amelyekkel a kormány az elmúlt hónapban egyeztetett. A civil szervezetek közül az államtitkár a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty Internationalt, illetve a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesületet említette.

Több új tényállás is bekerült a tervezetbe. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a tanúvallomást a bíróság előtt annak ellenére megtagadja, hogy erre nem jogosult. Vétség lenne az is, ha valaki meghamisítja az autó kilométer-számlálóját. Fellépne az új Btk. az úgynevezett zsebszerződések ellen: a termőföld jogellenes megszerzését egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnék. Nemcsak a szerződő felek lennének büntethetőek, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédek, közjegyzők is. Vétségnek számítana, ha valaki az állampolgárság megszerzése miatt kötne házasságot.

Stróman, uzsorás, kommunista, náci

A tervek szerint megakadályozná az új Btk. azt is, hogy színlelt szerződésekre, például fiktív tanulmányírásra hivatkozva nagy összegeket fizessenek ki az állami vállalatok. Ennek érdekében bevezetnék a gazdasági csalás nevű tényállást. Ez abban különbözne a hűtlen kezeléstől, hogy a bűncselekmény anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat, elegendő lenne az erre utaló magatartás. A javaslat nyilvánvalóan az előző kormányok idején történt BKV-botrányokra utal. Fellépne a kódex a strómanok ellen is: büntethető lesz, aki részt vesz abban, hogy olyan embert jegyezzenek be tulajdonosként a cégnyilvántartásba, akinek ismeretlen a lakhelye, aki nem a cég tényleges tulajdonosa.

A Btk. megőrizné az elmúlt másfél évben az Orbán-kormány által hozott büntetőjogi szigorításokat. Az államtitkár példaként a három dobást, az uzsorások elleni fellépést, a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását, az egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat említette.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!