Áder Schmitt-től is, Göncztől is idézett

Az elnökválasztás eseményei percről percre>>>

Minimális esély volt csak a meglepetésre, ami el is maradt. A kétharmados kormánytöbbség fegyelmezett volt, az egyetlen jelölt, Áder János az első körben 262 szavazattal elnyerte a köztársasági elnöki címet.

Az új államfő, akit Lezsák méltatásában szorgalmas emberként jellemzett, a teljesítmény elismerésének fontosságáról szólt élete első elnöki beszédében. A kimérten, nyugodtan fogalmazó Áder szerint ugyanis fontos lenne, hogy elnöksége végére legalább néhány dologban közös nevezőre jussunk, leginkább egymás teljesítményének elismerésében. "Egyszer az életben álljunk meg egy percre, és kérdezzük meg önmagunktól: vajon hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?"

Áder arról is beszélt, hogy a demokrácia természetes része a vita, mert vitában születik meg az igazság. De hogy a vita ne váljon "terméketlen, ártó, önző, a közösséget indokolatlanul megosztó vagy önpusztító erővé", fontos egymás tisztelete is. És ezért fontos az is, hogy a sérelmek megtorlása helyett a múlt kudarcait és tévedéseit tegyük rendbe. "A múltat be kell vallani" - idézte József Attilát. Aztán Deákot is, aki a hétköznapi, hasznos tettek fontosságát hangoztatta.

Áder beszédében minden elődjétől idézett gondolatokat. Göncz Árpádtól azt, hogy a magyar nép felismeri igazát és érdekeit. Mádl Ferenctől a belső béke fontosságát. Sólyom Lászlótól azt, hogy az elnök feladata a sokféleség bátorítása úgy, hogy abból ne szürke átlag, hanem ideál keveredjen ki. Schmitt Páltól pedig - akit a kormánytöbbség amúgy vastapssal fogadott a parlamentben - a kétharmad felelősségére intő szavakat.

Ezt ugyan az ellenzékre is kiterjesztette, de feladatának nevezte az alkotmányosság, a jogállamiság és a demokrácia értékeinek megőrzését is, azaz elődjével, Schmitt Pállal szemben nem feltétlenül kíván motorja lenni a törvényalkotásnak.

"A mi válaszainkat nekünk kell megtalálnunk" - mondta a 21. század kihívásairól. Mivel Orbán Viktor is ezt szokta mondani, ha eddig nem lett volna világos, most nyilvánvalóvá vált, hogy egy körből érkeztek. Az elnök beszéde végén "szólítom" felütéssel gyakorlatilag Magyarország teljes lakosságát külön-külön is megszólította.

A köztársasági elnök megválasztása után ritkán látott kedélyesség uralta el a parlamentet, a folyosón boldogan kvaterkáztak a képviselők. Még a gyakran elzárkózó Orbán Viktor is készségesen megállt a folyosón cikázó tévéstábok előtt, sőt, még a lemondott Schmitt Pál is válaszolt a kérdésekre. Igaz, a kedélyes hangulathoz az is hozzájárulhatott, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői meg sem jelentek a köztársaságielnök-választáson, míg az LMP, bár az ülésen részt vett, a szavazásban nem.

Az ülés egyik különös fordulata volt, hogy Lezsák Sándor levezető elnök felszólítására a székely himnuszt is elénekelték a szózat után, bár ez a hivatalos programnak nem volt része. A frakciók nem kaptak tájékoztatást a programváltozásról, elképzelhető, hogy Lezsák házalelnök partizánakciójáról volt szó.