A közkegyelem után sem állt le az LMP-sek elleni nyomozás

2012.05.07. 14:23
Hiába kaptak közkegyelmet az LMP karácsonyi politikai demonstrációjának résztvevői, a rendőrségi nyomozás jóval az érintettek teljes körű felmentését jelentő törvény elfogadása után is folytatódott. Az Index birtokába került nyomozati anyagok szerint még hat héttel a közkegyelem megszavazása után is a Kossuth téri leláncolós akcióról készült felvételeket elemezték a rendőrök. A résztvevőket hároméves börtönnel sújtható személyi szabadság megsértésével gyanúsították, mert akadályozták néhány autós mozgását, akik nem tudták "akaratuknak megfelelően" elhagyni a parlament parkolóját.

A BRFK gazdaságvédelmi főosztályán található korrupciós bűnözés elleni osztály vizsgálta az LMP-sek tavaly december 23-i Kossuth téri tiltakozó akcióját, amellyel a nyomozati „tényállás” szerint a résztvevők bűntettet követtek el. A nyomozók rengeteg adatbekéréssel és tanúmeghallgatással gyűjtötték a bizonyítékokat: az Index információi szerint 2011 karácsonya óta több száz oldalnyi nyomozati anyag készült az üggyel kapcsolatban.

Mint emlékezetes, az LMP több parlamenti képviselője, önkormányzati politikusa és aktivistája tavaly karácsonykor a sarkalatos törvények akkoriban nagyüzemben folyó sorozatgyártása ellen tiltakozva a parlament parkolójának északi és déli autós behajtója előtt tartott figyelemfelhívó demonstrációt. Az LMP-sek láncokkal kötötték magukat a bejárathoz, ám néhány óra múlva a rendőrség a Gyorskocsi utcai fogdába szállította őket. Összesen 43 embert, köztük 15 országgyűlési képviselőt állítottak elő személyi szabadság megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt.

Még december 23-án a rendőrség úgy döntött, hogy a tüntetés kimerítette a Btk. 175. paragrafusába ütköző személyi szabadság megsértését, mert a demonstrálók egy ideig megakadályozták a parlamenti behajtási engedéllyel rendelkező autósokat, hogy használják a parkolót.

Egy fideszes javaslat alapján azonban az országgyűlés váratlanul közkegyelemben részesítette a parkolókapuk elfoglalásában közreműködő tüntetőket. Ezzel az LMP-sek tiltakozása ellenére elfogadott, a hazai joggyakorlatban meglehetősen ritka aktussal elvileg vége is volt a képviselőket is érintő vizsgálatnak.

Az Index információ szerint viszont a rendőrség nem állt le a törvényjavaslat március 5-i megszavazása után, jóllehet a közkegyelem mentesítést adott a büntetőeljárás lefolytatása és a büntetés kiszabása alól is. A demonstráció aktája az elmúlt hetekben is folyamatosan bővült, és még április második felében, tehát másfél hónappal a közkegyelem után is készültek új nyomozati anyagok.

A nyomozati dokumentumok között a birtokunkba került egy jegyzőkönyv, amely akkor készült, amikor a rendőrök a közkegyelem parlamenti megszavazásának másnapján a „folyamatban lévő eljárás” keretében lefoglalták az RTL Klub december 23-i híradófelvételeit. Április 13-án a Köztársasági Őrezredtől lefoglalt felvételek elemzését csatolták az aktához. A jelentés szerint a rendőrök több mint tízórányi DVD-anyagot néztek át, amelyet a parlament biztonsági kamerái rögzítettek. A friss dokumentumok közé tartozik, de valószínűleg hibás dátumozással készült el a televíziós társaságoktól beszerzett híradófelvételek és muszterek elemzése. A több mint kétórányi tévés anyag összefoglalóján 2012 május 6. szerepel a leadás időpontjaként.

Úgy tudjuk, hogy a tavaly karácsonykor lezajlott meggyanúsítások után nagy erőkkel megkezdett nyomozás végül egyetlen sofőrt talált, aki hivatalos vallomásban is megerősítette, hogy nagyon zavarta a szabad közlekedésben a demonstráció. Dióssi Csaba fideszes képviselő vallomása alapján januárban így a személyi szabadság egyrendbeli megsértése volt a gyanú.

Ennek ellenére a közkegyelem előtt az ügyészség elutasított minden panaszt, amely vitatta, hogy az általában emberkereskedelemmel és hasonló súlyú ügyekkel kapcsolatban szokásos gyanú helytálló lenne a parkolóbejárat elfoglalásával kapcsolatban is. Az V.-XIII. kerületi ügyészség azzal indokolta elutasító álláspontját, hogy a szabad mozgáshoz való jog felöleli az autóval való közlekedés szabadságát is, és a demonstrálók „több személyt akadályoztak a gépjárművel való helyzetváltoztatásban”. „A bűncselekmény jogi tárgya a szabad mozgáshoz, a helyzetváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.” Az ügyészség szerint ezért nem hogy megszüntetni kell a nyomozást, hanem a tényállást ki kell egészíteni azzal is, hogy „a terheltek cselekménye következtében két személygépjárműnek a nyomozás során még fel nem derített vezetője nem tudta akaratának megfelelően a parlament parkolóját elhagyni”.

Az Index megkereste a BRFK-t, hogy megtudja, miért nem fejeződött be a vizsgálat március 5-én, illetve, hogy mi a szokásos hivatali eljárás közkegyelem esetén. A sajtóosztály azonban nem válaszolt kérdéseinkre, konkrét időpont nélkül csupán annyit közölt, hogy a nyomozást azóta már megszüntették.