Kivételes sürgősség a parlamentben

Hétfőn visszatér a parlament az államfőválasztás miatt kizökkent rendjébe, délután egykor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a tervezett háromnapos helyett csak kétnaposra meghirdetett ülés, hogy aztán interpellációkkal, azonnali és egyéb kérdésekkel folytatódjon a tényleges munka, egészen a határozathozatalok kezdetéig.

A határozathozatalok pedig egyből premierrel kezdődnek, a kormány ugyanis először él az új házszabály adta lehetőséggel, a kivételes sürgős eljárással. Ilyet a kormánypártok ülésszakonként legfeljebb hatszor kezdeményezhetnek. A szabályok ennél valamivel bonyolultabbak: kivételes sürgős eljárást a képviselők egyötödének támogatásával lehet kérni, és egy képviselő egy ülésszakon legfeljebb két ilyet kezdeményezhet, így jön ki a parlamenti matematika alapján az, hogy most a kormánypártok önállóan ülésszakonként hatszor kezdeményezhetnek ilyet. A kivételes sürgős eljárásról a képviselők kétharmada határozhat, tehát a kormánytöbbség egyedül is. Ilyen eljárásban egy törvényt két nap alatt fogadnak el.

Jelen esetben a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosítását kívánja két nap alatt keresztülvinni a kormány. Matolcsy György javaslata egyrészt kizárólagos állami tulajdonba veszi a pénzintézeteket, másrészt a tulajdonosi jogok gyakorlását „a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős” miniszterhez, magyarán Matolcsy Györgyhöz rendeli. Hétfőn azonban csak a kivételes és sürgős eljárásról döntenek, ha ez megvan, kedden fogadhatják el a javaslatot.

Ezen kívül hétfőn egy törvényjavaslat módosító indítványairól és két törvény elfogadásáról szavaznak csak. Navracsics Tibor igazságügyi minisztériumának tavaszi nagyprojektje, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvény, aminek a múlt héten csak azért nem szavaztak a módosítóiról, mert valaki elfelejtette összeírni a támogatott javaslatokat, nem szerepel a napirenden.

A határozathozatalokat követően hétfőn négy olyan törvényjavaslat általános vitájával folytatódik az ülés, amelyekről szokatlan módon kedden már határozhatnak is. Az Eximbankról szóló előterjesztésről már szóltunk, két másik törvényjavaslat nemzetközi szerződések módosítását hirdeti ki, a negyedik pedig Papcsák Ferenc javaslata a polgári törvénykönyv módosításáról. Ugyan hamarosan új Ptk.-t alkot a parlament, de Papcsák az egyik tervezett új jogintézményt már addig is bevezetné. Ez alapján bármelyik szerződő fél kérhetné egy szerződés érvénytelenségének megállapítását, anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit alkalmazni kéne. Ezzel az indoklás szerint lehetőség nyíllik anyagi jogon alapuló perek megindítására.

Hétfőn kezdik meg a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának vitáját is, ez az Eximbankról szóló javaslattal összhangban 100 százalékos állami tulajdonba veszi az Eximbankot és a Mehibet. Lefolytatják a rejtélyesen hangzó, a közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat részletes vitáját is. A név valójában a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozza. A téma bővebb feldolgozásért kiált, mint amire a parlamenti előzetes műfaja lehetőséget ad, így a héten keressék majd ezzel kapcsolatos önálló cikkünket is.

A nap a malenkij robotra vagy hadifogságba hurcoltak emléknapjáról szóló határozati javaslat, a közlevéltárakról szóló törvény és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló törvény vitájával zárul.

Kedden szokatlan módon határozathozatalokkal kezdődik a nap, így a hétfő éjszaka általában már hazautazó vidéki képviselők kénytelenek lesznek a fővárosban éjszakázni – szerencséjükre az új házszabály alapján ezt már akár négycsillagos szállodákban is megtehetik. Hogy melyik négy javaslatról határoznak, azt már fentebb részleteztük.

A keddi ülés ezután az új alkotmány első módosításának vitájával folytatódik, ezt prózai módon „Magyarország Alaptörvényének első módosítása” címen jegyzik. Ez egyrészt törli az átmeneti rendelkezésekből az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő, az Európai Bizottság által kifogásolt passzust, másrészt az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvényben rögzítetten az alaptörvény részévé teszi, meggátolva ezzel alkotmánybírósági értelmezésüket. Ezzel függ össze az jegybanktörvény módosítása is.

Tárgyalják a kisajátításról szóló törvény módosítását is, amelynek érdekessége, hogy a kereszténydemokrata Tarnai Richárd még tavaly októberben nyújtotta be. A javaslat célja a jogharmonizáció, most ugyanis ellentmondások vannak a kisajátítási és a polgári perrendtartási törvények között. Tárgyalják még a szakképzési törvényt és a fordított adózásról szóló törvényt is.

A keddi napirend nem kíméli a képviselőket, mert a fentebb tárgyalt vitákon kívül két, külön-külön 4 óra 20 perces időkeretben megrendezett vita is szerepel benne. Az első a roma felzárkóztatási stratégiáról, a másik a gyöngyöspatai bizottság jelentéséről szól majd.