Hamis miniszteri aláírással nem lehet kvótát lopni

Érthetetlen, miért volt szükség Fellegi Tamás aláírásának meghamisítására, a nemzeti fejlesztési miniszternek ugyanis egy bírósági döntés miatt nem volt mérlegelési lehetősége az ügyben, mondta az Indexnek egy az NFM működését közelről ismerő forrás. Az MTI Hírcentrum által kiszivárogtatott hírek szerint a minisztérium belső ellenőrzése hamis miniszteri aláírásokat talált 2011 júliusában készült hivatalos dokumentumokon. Az iratok az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon készülhettek. 

Az ügy hátterében az áll, hogy egy cserépgyártással foglalkozó cég 2008-ban telephelyet épített, ez azonban elsőre nem kapta meg a szükséges szén-dioxid kvótát. A cég ezért bírósághoz fordult, végül a Legfelsőbb Bíróság a vállalatnak adott igazat. Forrásunk szerint tavaly júniusban a bírósági döntés végrehajtására egy akta is készült az NFM-ben. A minisztériumnak így nem volt mérlegelési lehetősége, végre kellett hajtania a bírósági döntést.

A Németországban alapított vállalat 2005-ben jelent meg Magyarországon, 2008-ban helyezték üzembe második gyártóhelyét. A cég vezetője hétfő délután az Indexnek azt mondta: a hatóságok hétfőn keresték meg őket. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem a cég tevékenységét, hanem a minisztérium belső ügyeit vizsgálják. A cégvezető arra hivatkozva, hogy velük szemben nem merült fel gyanú, azt kérte, ne írjuk le a cég nevét. Hozzátette: a rendőrség arra kérte őket, részleteket ne áruljanak el az ügyről.

Az NFM ügyeit ismerő forrás arról is beszélt, hogy a minisztériumban szigorúak az aláírási procedúrára vonatkozó szabályok. Eszerint egy iratot több embernek is alá kell írnia, többek között az ügyintézőnek, a főosztályvezetőnek, a jogi főosztály képviselőjének, az adott területért felelős államtitkárnak, a közigazgatási államtitkárnak, a miniszter kabinetfőnökének, illetve végül a miniszternek. A belső előírások az aláírási sorrendet is meghatározzák, eszerint utoljára a miniszteri aláírás kerül rá a dokumentumra. Ez azt is jelenti, hogy önmagában egy miniszteri aláírás nem elegendő az ügyintézéshez, azt egy hosszabb folyamat előzi meg.

Fellegi Tamás

Fotó: Huszti István

Egy másik tárcánál kérdésünkre azt mondták: szigorú szabályai vannak a miniszteri aláírásnak, és az is kötött, hogy ki és milyen helyzetben írhat alá a miniszter helyett.  Bár egy miniszternek sok dokumentumot kell aláírnia, azt minden esetben úgy teszik elé, hogy ismertetik, miről szól. Ezek többségét ráadásul a miniszter épp az előkészítés miatt már ismeri. „Olyan helyzet nem lehet, hogy a miniszter olyan dokumentumot ír alá, amiről nem is tud" – mondta forrásunk.

Fellegi Tamás 2010 májusa és 2011 decembere között irányította a fejlesztési tárcát. A miniszter lemondását ugyan azzal indokolta, hogy túl nagy terhet jelent a számára az IMF-tárgyalások vezetése és a minisztérium irányítása, de az Index korábbi cikke szerint a lemondásban szerepet játszott az is, hogy Fellegi úgy érezte, több kérdésben is alulmaradt más kormányzati szereplőkkel szemben. Minisztériumi források korábban arról is beszéltek, hogy Fellegi feladatai közé tartozott többek között a kínai és az orosz ügyek is, ezért meglehetősen sokat utazott. A források szerint a miniszter a folyamatos utazások miatt havonta kevés napot tudott a minisztériumban tartózkodni, az apparátus ezekre a napokra gyűjtötte össze azokat az iratokat, amelyeket alá kell írnia.

A hamisított aláírások ügye érdekes módon az NFM energetikai és a klímaügyekért felelős államtitkársága alá tartozó klímapolitikai főosztályon pattant ki, amelynek vezetését november óta szinte teljesen lecserélték. Novemberben mentették fel egy másik helyettes államtitkárral együtt Olajos Pétert, a zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárt, az egykori MDF-es európai parlamenti képviselőt.

Olajos helyére az a Pőcze Orsolya került, aki idén januárban elrendelte a szén-dioxid-kvóták kiosztásával kapcsolatos határozatok felülvizsgálatát, és a hamis aláírások miatt március 21-én feljelentést is tettek. A hvg.hu számolt be arról, hogy februárban menesztették Feiler Józsefet, a klímapolitikai főosztály vezetőjét, valamint két osztályvezetőt, Hintenberger Andrást és Hasznos Erikát. Malatinszky Edua külkapcsolatokban jártas munkatársat is határozott idejű szerződése végéig felmentették a munkavégzés alól. Ugyancsak február elején távozott a klímapolitikai főosztályvezető-helyettes, Dobi-Rózsa Anikó is. A hvg.hu szerint ő épületenergetikai szakemberként Angliába ment dolgozni.

Bencsik János

Fotó: Szémann Tamás

Ezeket a kirúgásokat már a klímapolitikai területet is magába foglaló államtitikárságot átvevő új vezető, Kovács Pál hajtotta végre, mivel januárban távozott posztjáról Bencsik János államtitkár. Bencsik, aki kormányzati beosztása előtt 1990-től 2010-ig Tatabánya polgármestere volt előbb SZDSZ-es, majd fideszes színekben, kétszer is éles vitába keveredett Lázár János frakcióvezetővel a Fidesz-frakció törvénymódosító javaslatai miatt. Lázár például olyan törvényjavaslatot nyújtott be az áramtörvényhez, amely szerint  a díjat nem fizető nagyfogyasztóknál, például az önkormányzati intézményeknél ne lehessen kikapcsolni az áramot.

Az akkori csörtében Lázár azt vetette fel, hogy míg ő a fogyasztók oldalán áll, Bencsik szerinte a szolgáltatók érdekeit képviseli. Bencsik azt mondta, hogy ma már a banánköztársaságokban sem szokás, hogy az ember ne fizessen a boltban az áruért, és egy ilyen javaslat az energiaátviteli rendszer összeomlásához vezethet. Később Facebook-oldalán azt írta: a rezsibefagyasztásnál van igazságosabb és ellátásbiztonsági szempontból is szerencsésebb megoldás, de tudomásul vette, hogy javaslata elvérzett, a kormány által támogatott megoldáshoz ugyanakkor „nem rendelkezik kellő felkészültséggel".

Bencsik korábban az állami klímaalap létrehozása mellett is kardoskodott. Az elképzelés szerint   egy olyan, a tb-hez hasonló közös alapot hoztak volna létre a befolyó kvótapénzekből, amelyből  átlátható módon lehetett volna finanszírozni zöld beruházásokat. Ez a terv Bencsik távozásával elakadt.

A Bencsik helyére kerülő korábbi helyettes államtitkár, Kovács Pál pályája elején a Paksi Atomerőműnél dolgozott, majd évekig atomenergetikai szakértő volt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD atomenergia-ügyi ügynökségénél, illetve 2009-től a szaktárca energiagazdálkodási és szabályozási főosztályán. Míg az energiaügyek és a klímapolitika egy államtitkárság alá vonását korábban a soros magyar uniós elnökség miatti feladatokkal, illetve azzal indokolták, hogy így jobban biztosítható az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség, a váltást többen úgy értékelték, hogy az államtitkárságon ezzel a megújuló energiák alkalmazásával szemben az atomenergia felé tolódott el a hangsúly.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!