Sok kedvezmény és egy átverés az új médiatörvényben

Nagyobb védelmet kaphatnak az újságírók és forrásaik a médiatörvényhez benyújtott és az előterjesztő Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által is támogatott módosító indítványok alapján. A kormány az Alkotmánybíróság a médiaszabályozás egyes passzusait megsemmisítő tavalyi döntése és az Európai Unió kifogásai alapján módosítaná a médiaszabályozást.

Védhetik a forrásukat

A törvényhez benyújtott és pénteken megszavazott módosító indítványok közül több az előterjesztettnél komolyabb mértékben könnyítené az újságírók munkáját. Az elempés Karácsony Gergely javaslata alapján - amelyet mind a kulturális bizottság, mind Navracsics támogat - a jövőben újságírót csak abban az esetben kötelezhetnek forrása felfedésére, ha az bűncselekmény felderítéséhez nélkülözhetetlen, mással nem pótolható és a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek "egyértelműen meghaladja" az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket.

A forrásvédelem jogát terjeszti ki az a kulturális bizottság javaslata is, amely alapján a szerkesztőségben tartott házkutatás során nem lehet lefoglalni olyan bizonyítékokat, amelyek alapján felfedhető az újságíró forrása.

Nyilatkozatvisszavonási stop

A sajtótörvényekhez benyújtott eredeti módosítás egyik sajátos eleme volt, hogy miközben alapvetően az AB által május 31. hatállyal megsemmisített részeket kellene orvosolnia, a törvény egyik leghaladóbb passzusát, amely megiltotta a közszereplőknek nyilatkozataik visszavonását, eltörölte volna. Ezt a hibát végül a módosításokkal orvosolhatják.

Eredetileg Karácsony javasolta, de végül aa kulturális bizottság javaslatára kerülhet be a törvénybe, hogy ha a nyilatkozatot helyi, országos vagy európai közéleti eseménnyel, a magyarok számára jeletőséggel bíró valamilyen eseménnyel vagy közmegbízatás ellátásável összefüggésben tették, akkor megjelenését csak abban az esetben lehet letiltani, ha annak tartalmát a sajtótermék érdemben megváltoztatta vagy torzította úgy, hogy az a nyilatkozó számára már sérelmes.

A médiabiztoshoz ragaszkodnak

Ennyi jó után valami rossznak is következnie kell, és következik is. Az AB ítéletének egyik lényegi pontja a médiabiztos intézményének megsemmisítése volt. Az eredeti, 2010-ben elfogadott törvény szerint a médiabiztos nem csak az elektronikus, de az internetes és a nyomtatott sajtó ügyeiben is eljárhatott volna. Az AB ítélete szerint míg a sok embert egyidejüleg elérő elektronikus hírszolgáltatásoknál ez még indokolt is lehetne, a tömeghatást csak mérsékelten kiváltani képes egyébb sajtótermékek esetén a sajtószabadság aránytalan korlátozásának, illetve a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül.

Ehhez képest a kormány mégsem semmisíti meg a médiabiztos intézményét, azt annak jogköreit minimálisan megnyirbálva fenntartaná. Magyarán, a biztos csak a tévék és rádiók ügyében járhatna el, de továbbra is vizsgálhatná az összes többi sajtótermék tevékenységét is. És bár a kormány más kérdésekben hajlamosnak bizonyult ellenzéki javaslatok befogadására, ez esetben az MSZP, az LMP és a Jobbik javaslatait is elvetette - ahogy a pénteki parlamenti szavazáson a kormánytöbbség is. Az ellenzék a hivatalosan média- és hírközlési biztos hatáskörét a hírközlés területére szűkítette volna, a nyomtatott és internetes sajtót teljesen kivonta volna felügyelete alól.

Új sztár született

A legújabb médiatörvény hozománya egy eddig kevésbé ismert, háttérbe húzódó fideszes képviselő felemelkedése. Szabó Csaba, aki 1998 óta Hollókő polgármestere, 2010 óta pedig parlamenti képviselő is, eddig nem volt túl aktív szereplője a törvényhozásnak. Hét felszólalásából hatban világörökségi kérdésekkel foglalkozott, ez Hollókő polgármesterétől nem meglepő. És idén májusig csupán két saját indítványa volt - igaz, az egyik már akkor is a médiatörvénnyel foglalkozott. Most viszont megtáltosodott, hat módosító indítványt is benyújtott a médiatörvényhez, amely korábban Rogán Antal jövendőbeli frakcióvezető szakterülete volt.

És nem is akármilyen ügyekben. Szabó nem a törvényjavaslat politikailag érzékeny részeihez, hanem kifejezetten technikai jellegű pontjaihoz nyúlt hozzá, láthatóan értő kézzel. Így például ő érte el, hogy a jövőben a médiaszolgáltatóknak ne csak teletexten, hanem a digitális műsortovábbítási szabványnak megfelelő módon is feliratoznia kelljen a filmeket a hallássérültek számára, ráadásul 2015-től 6-24 óra között kötelezően. A jelnyelvre vonatkozó szabályozás pontosításában Szabó mellett komoly szerepe volt frakciótársának, a siketként személyesen is érintett Tapolczai Gergelynek is.

Szabó ezen kívül az uniós irányelveknek megfelelően módosította mind az európai és a magyar mű definícióját, mind azt, hogy mekkora arányban kell ilyen műveket sugároznia a médiaszolgáltatóknak. Így az eddigi előírásokkal szemben a lekérhető tartalmat szolgáltatóknak egy naptári évben a korábbi 25 százalék helyett elég csupán 10 százaléknyi magyar művet elérhetővé tenniük.