Kádár a rablóultit szerette
További Belföld cikkek
- Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett a műemlékvédelemről kitálaló főtanácsos miatt
- Számos munkavállalójától válhat meg az ELTE kancelláriája karácsonyig
- Abroncs nélkül száguldoztak Nógrád vármegyében a jogosítvánnyal nem rendelkező részeg sofőrök
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te magad vagy az erőszak, elég rád nézni
- Sulyok Tamás lecserélte a Sándor-palota főigazgatóját
A szolnoki Tisza Szállóban huszonegyezessél és némi Lánchíd konyak elfogyasztásával lazítottak azok az újságírók, akik a MSZMP többnapos pártértekezletéről tudósítottak. A kártyaparti egyik résztvevője Spánn Gábor, az MTV akkori munkatársa az Indexnek azt már nem tudta felidézni, hogy az MSZMP az 1970 években pontosan mikor tartotta a szolnoki pártértekezletét. Arra viszont határozottan emlékezett, hogy este tíz óra után az újságíróknak fenntartott szobában megjelent a kormányőrség egyik tagja.
A Fedák Sári kalapja
Az ulti a snapszer mellett a legnépszerűbb hazai kártyajáték, amit a 32 lapos magyar kártyával játszanak. A snapszert gyerekkorában szinte mindenki megismeri - legalábbis így volt ez a számítógép elterjedése előtt -, a hasonló alapokon nyugvó, ám jóval bonyolultabb ulti már a
borozók, parkok felnőtt kártyajátéka. Az ultit három játékos játssza, a 32 lapból 10-10-10-et osztás szerint birtokolva. A kör a maradék két, lefele fordított lap, a talon
tologatásával indul, amivel fel lehet javítani a lap minőségét. Viszont, aki a talont felveszi, kötelezően az előtte levőnél nagyobb értékű mondást vállal. A licit a legnagyobb mondással zárul, azt kell
a bemondónak megjátszania a két másik játékos ellen. Az ultinak számos alapmondása van a durchmarstól (minden lapot ütni kell), a betliig (egy lapot sem szabad ütni) és az ultiig (az utoljára az adu hetesnek kell maradni, és ütni), valamint az alapmondásokat nagyon sok formában lehet egymással keverve variálni, növelve a bemondás értékét. A csúcsmondás a piros húszszáz ulti redurchmars, amikor a bemondó kezében van egy piros hetes, sok nagy piros lap (ász, tíz, király) és
egy más színű felső-király, azaz a húsz, és az első ütés után lapjait kiterítve is mindent üt. Ez 48 pontot, 10 forintos alapon játszva 480 forintot ér. A játékot még tovább cizellálják a bemondás kontrái, a
kontra rekontrái, szubkontrái és a kontra a köbön: a Fedák Sári kalapja.
A kormányőr azt mondta, hogy a másnapi felszólására készülő Kádár János MSZMP-főtitkár megfáradt a beszédírás közben, és ultizással szeretne lazítani. Kádár addigra egy kártyapartnert (a Magyar Távirati Iroda egyik tudósítóját) már talált magának, de szüksége volt még egy emberre is, az ultihoz ugyanis legalább három játékos kell.
Spánn szerint a kormányőr kifejezetten őt kereste, a tudósítók körében elterjedt ugyanis, hogy szeret játszani. Mivel az újságírók atlétatrikóra vetkőzve kártyáztak, a kormányőr azt javasolta Spánnak, hogy borotválkozzon meg, vegyen fehér inget, kössön nyakkendőt, és ha van kedve jásztani, kövesse őt - mesélte az Indexnek.
Kádár hétköznapi szokásairól sokat lehet tudni. Többek között azért, mert volt politikustársai (köztük Szűrös Mátyás korábbi központi bizottsági titkár) sok apró részletet elárultak a szokásairól. A Múlt-kor április cikke szerint szerint Kádár szabad idejében a „klubtagoknak” mondott pártvezető társaival találkozott, sakkozott, kártyázott. Kártyapartnerei között volt például a kultúrát irányító Aczél György, a titkárságát hosszú ideig vezető Sándor József, a Belügyminisztériumot irányító Biszku Béla.
Spánn szerint Kádár az MSZMP szolnoki pártüdülőjében szállt meg, a volt pártfőtitkár itt fogadta őket nyakkendő és zakó nélkül, rövid ujjú fehér ingben, drótkeretes szemüvegben. Kádár egyből a játékszabályokról kezdett beszélni, először a téteket tisztázták. Az újságíró emlékei szerint ő egy magasabb összegre (ötven fillér – egy forintra tett) javaslatot, Kádár ezt azonban túl magasnak találta. „Túl jól élnek maguk” – mondta Spánn emlékei szerint Kádár. Végül alacsonyabb tétben (tíz-húsz fillérben) állapodtak meg. A pártvezető addigra precíz módon gúlákba rendezte a tíz és húsz filléreseit – mesélte Spánn. Az újságíró szerint rabló ultit játszottak, ami az ulti egyik bonyolultabb fajtája.
Kádár meglehetősen jól játszott, a játék végére összesen két forintot nyert – emlékezett vissza Spánn. Néhány játékot azonban elveszített Kádár, ekkor a következő osztásig arról beszélt, hogy mit ronthatott el. Spánn szerint az egyik alkalommal például azt mondta, azért nem érti a vereséget, mert néhány nappal korábban Gáspár Sándor ellen megnyert egy hasonló partit. Gáspár ekkor az MSZMP politikai bizottságának volt az egyik tagja. Az újságíró emlékei szerint egy használt, régi kártyapaklival játszottak. Kádár játékstílusáról azt mondta, hogy sokáig gondolkodott, lassan játszott, amikor pedig osztott, akkor hangosan, egyesével számolta le a lapokat.
A kártyán kívül másról nem beszéltek, többek között politikai témák sem kerültek szóba. Spánn szerint előre figyelmezették őket arra, hogy semmilyen kéréssel, kéréssel ne forduljanak a pártvezérhez. Kádár a játék közben egyik cigarettáról gyújtott a másikra, közben fröccsöt ivott sok szódával. Körülbelül másfél órát játszottak, ezután Kádár azzal vetett véget a partinak, hogy folytatnia kell a beszédírást, az újságíróknak pedig dolgozniuk kell másnap – mondta. Az újságíró hozzátette: mindössze egy alkalommal nem játszott együtt Kádárral.
Az ember, aki Kádárral kártyázott
Spánn az MTV honlapján található életrajza szerint 1959-től dolgozott a Magyar Televízióban. Híradó belpolitikai rovatánál felvételvezető, majd gyártásvezető volt. A Ludas Matyi című vicclap főszerkesztője volt 1997-1998 között. Az 1956-os Intézet 2009-ben közölt egy részletes névsort azokról, akiket az állambiztonsági szolgálat mozgósított, hogy kontroll alatt tartsák Nagy Imre és társainak újratemetését 1989. június 16-án. A listán többek között Spánn neve is megtalálható, akinek az volt a feladata, hogy a Magyar Televíziónál bejelentkezett külföldi forgatócsoportokról és rádióriporterekről készítsen listát és gyűjtsön információkat. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Spánnak két munkadossziéja olvasható. Eszerint Spánnt 1971-ben szervezték be. Beszervezője és tartótisztje Berecz Károly volt, aki Berecz Jánosnak az MSZMP KB tagjának volt az öccse.