Idén még 5,5 milliárd eurót kell törlesztenünk
További Belföld cikkek
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A Bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a kormány félidejéhez érkezve interjút az MTI-nek, amelyben leszögezte: az államadósság, illetve a kamatkiadások szempontjából komoly jelentősége egy aláírt IMF megállapodásnak.
NGM: júliusig lehet finomítani a tranzakciós adón
A megállapodás akár 1,5-2 százalékos hozamcsökkenést eredményezhetne, ami jövőre a 100-130 milliárd forinttal csökkentené az adósságszolgálatot. Egy EU/IMF megállapodás után az MNB is csökkentheti a devizatartalékok szintjét, ami ugyancsak megtakarítással járhat - tette hozzá. Az azonban tény, hogy ebben az évben - a diszkont kincstárjegyeket leszámítva - még közel 5,5 milliárd eurónyi törlesztési kötelezettsége van Magyarországnak, s elvileg ehhez a fedezet rendelkezésre áll - mondta Pleschinger Gyula. "De egy ilyen válsággal fenyegető gazdasági környezetben nem szabad felégetni tartalékainkat, ezért a lejáró hitelek megújítását a piacról ajánlatos refinanszírozni" - fogalmazott.
Áttérve a tranzakciós illeték kérdésére, az államtitkár elmondta: amikor a törvényjavaslatot beterjesztette a kormány, akkor a túlzott deficiteljárás alóli felmentés szorításában kellett lépni, s ez korlátot szabott az előzetes egyeztetésnek - jelentette ki az államtitkár. Az Európai Bizottságnak illetve az EU pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnak eljuttatott konvergenciaprogramban azt vállalta Magyarország, hogy GDP arányosan idén 0,5, jövőre 1,5 százalékos addicionális államháztartási kiigazítást végez, ami idén 150, jövőre durván 450 milliárd forintot jelent, s ennek a programnak része a tranzakciós illetékből befolyó bevétel - rögzítette az NGM államtitkára.
A végszavazás július elejére tolódik el, addig lehet finomítani a törvénytervezeten, amelynek sarokpontja, hogy a tranzakciós illeték biztosan behajtható legyen, jövőre hozza a tervezett 130 milliárd forintos bevételt, és a lehető legszélesebb körre terjedjen ki minél alacsonyabb kulcs mellett" - fogalmazott Pleschinger Gyula.
Vámosi-Nagy: Az új adók elriasztják a befektetőket
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az adóhatóság volt elnökhelyettese a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán adott nyilatkozatában elmondta: az adórendszer a gazdaságpolitika és a gazdasági helyzet változásai miatt hektikusan alakult az elmúlt két évben. Pozitív változás, hogy a fogyasztást terhelő adók nagyobb szerepet kapnak, rossz ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika és új adónemeket vezetnek be, amelyek elriasztják a befektetőket. A telefonadó és a pénzügyi tranzakciós járulék adótechnikai szempontból nagyon jó, gazdaságpolitikai szempontból azonban veszélyes.
Az ideiglenes adók működését három évre ígérték - emlékeztetett -, július elsejétől azonban bevezetik a véglegesnek szánt telefonadót, miközben nem törlik az ágazatot még sújtó különadót, így fél évig párhuzamos adóztatás lesz. Hasonló a helyzet a pénzintézeteknél, ahol a különadón kívül a devizahitelezéssel kapcsolatban is komoly terhek keletkeztek. Most már elég nyilvánvaló, hogy 1.400 milliárd forint a bankrendszerből elhagyta az országot, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével pedig a hitelezés még jobban beszűkül és megdrágul - mutatott rá.
"Azt azonban a korrektség jegyében jegyezzük meg, hogy itt a gazdaságpolitika változik folyamatosan, s ennek keretében, annak egységeként az adópolitika; a gazdaságpolitika változásának egyik kikényszerítője pedig nem a belföldi, hanem a nemzetközi gazdaság alakulása" - hangsúlyozta. Az, hogy külföldön is hitelszűke van, önmagában rossz a magyar bankrendszernek, és erre "ül rá" még a különösen szigorú hazai szabályozás - mondta Vámosi-Nagy.
LMP: az elmúlt két év betetőzte a rendszerváltozás kudarcát
Az elmúlt két évben a kormány padlógázzal száguld előre egy zsákutcában, miközben sikerült betetőzniük a rendszerváltozás kudarcát - értékelte a kabinet első félidejének tevékenységét LMP-s szemszögből Jávor Benedek. Szerinte jelenleg egy dilettáns gazdaságpolitika csapdájában vergődik az ország, amit a kormányerők politikája ráadásul ketté is szakított, annak érdekében, hogy egy szűk elitnek kedvezhessenek.
A kormányzat az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság utolsó tartalékait is kimerítette, a jelentős adócsökkentés ígérete ellenére "rommá adóztatta az országot, miközben csúcsra járatta a korrupciót" - mondta Jávor Benedek. "Egy olyan dilettáns gazdaságpolitika megvalósulásának vagyunk tanúi, aminek a jelképe Matolcsy György, aki annak ellenére érinthetetlen, hogy már a Fidesz mögött állók is kimondták az alkalmatlanságát" - jelentette ki.
Meglátása szerint hiányzik a kiszámítható jogszabályi környezet, naponta vezetnek be átgondolatlan adókat, a vállalkozások és családok nyakába új és új terheket raknak. "A rendszer egyedüli haszonélvezője az a Fidesz közeli gazdasági oligarchakör, amelyik arra szakosodott, hogy felszívja az állami megbízásokat, amivel lenyeli a forrásokat a magyar vállalkozások elől" - mondta.
A külpolitikai lépéseket értékelve azt mondta, hogy Orbán Viktor nem érti, hogyan működik az EU. Szavai szerint a kormány minden létező felületen konfliktusokat generált, sokszor olyanokban is, ahol előre lehetett látni, hogy esélye sincs megnyerni. Ilyennek nevezte az MNB körül folyó "teljesen felesleges háborúskodást", ami szerinte késleltette az IMF tárgyalásokat, ezért körülbelül ötvenmilliárd forintjába került az adófizetőknek.