Se híre, se hamva, pedig Orbán megígérte

Lesz, lesz, lesz, 2012, 1. rész

2012.05.29. 07:23 Módosítva: 2012.05.29. 08:50
A 2010-es választási kampányban csak az volt a kérdés, hogy a Fidesz megszerzi-e a kétharmados többséget vagy sem. Ennek megfelelően számon kérhető ígéret nélkül igyekeztek végignyomni a kampányt, hiszen konkrétumokkal csak ronthattak akkori rózsás helyzetükön. A politikus azonban nem lenne politikus, ha egy vidéki haknin vagy élő interjúban ne csúszna ki száján egy-egy sokaknak tetsző ötlet, amit persze kormányra kerülve megvalósít. 2009. október 13-án indított, és a választásokig vezetett Lesz, lesz, lesz blogunkon akkoriban összeszedtük a fideszes politikusok száján véletlenül kicsúszott ígéreteket, most pedig, a kormányzás félidejében szembesítjük őket velük.

Lesz pécsi elkerülő út

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 29.

Ahol ígérte: pécsi látogatásán

Ígéret: Orbán Viktor kijelentette, ha a Fidesz kormányt alakíthat, első intézkedései között lesz a pécsi elkerülő út megépítése (Páva Zsolt polgármester közleménye, MTI)

Teljesülés: 0%

Amikor 2010-re elkészült a Pécsig vezető autópálya, a helyi Fidesz arra az "elképesztő butaságra" hívta fel a figyelmet, hogy az M60-as autópálya teljes forgalmát bevezetik Pécs lakott területére. Orbán Viktor ezután ígérte meg az elkerülőt, de az bizony nem került be a kormány első intézkedései közé. 2010-ben vizsgálgatták, hogy milyen nyomvonalon vezessen az út, és miként pályázzanak az EU-hoz, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. 2010 végén leállította a sztráda folytatásához szükséges földkisajátításokat. Árulkodó jel volt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 tavaszán kiadott tervezetében ("Az országos gyorsforgalmi- és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja című megalapozó vizsgálat 2. fázisa") már az szerepelt, hogy a Pécset elkerülő út megépítését a kormány a 2013-16 közötti első ciklusban tervezi. Erősen elgondolkodtunk azon, hogy ezt az ügyet vegyük fel a Pató Pál-projektek közé.

Lesz nemzeti konzultáció

DBELO20101124025
Fotó: Beliczay László

Aki ígérte: Szijjártó Péter

Amikor ígérte: 2010. március 30.

Ahol ígérte: Népszabadság

Idézet: Ha Fidesz-kormány alakul, minden fontos kérdésről lesz nemzeti konzultáció, mert a kormányzás fontos kérdései az emberek számára is fontosak.

Teljesülés: 50 %

A mondatot nézve azonnal megállapíthatjuk, hogy az ígéret fele teljesült: nemzeti konzultáció volt, az viszont erősen vitatható, hogy minden fontos kérdésről tartottak-e. Arról például nem kérdezték az embereket, mit szólnak a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításához. Az azonban még nagyobb kérdés, mi szükség van erre a szemfényvesztésre. Hirtelen egyetlen olyan esetre sem emlékszünk, amikor a kormány, eredeti elképzelését félredobva, a nemzeti konzultáció hatására világosodott volna meg. Így viszont a nemzeti konzultáció nem több egyszerű parasztvakításnál. Volt amúgy levelezős, kérdés-válaszos nemzeti konzultáció a nyugdíjasokkal, volt az alkotmányról, és a Facebookon is zajlott szociális konzultáció.Most egymilliárd forintért megkérdezik a 8 millió választópolgárt a munkahelyteremtésről vagy a bankadó szükségességéről. (Most borítékoljuk: a válaszadók több munkahelyet és bankadót akarnak.)

Jóri András volt adatvédelmi biztos tavaly eljárást indított, mivel úgy látta: a 2011 május-júniusában megtartott szociális konzultációra visszaküldött 1 millió, és azóta is a kormány által őrzött kérdőíven szereplő vonalkódok miatt összekapcsolhatóvá válik az állampolgárok véleménye és személyes adataik. A probléma azóta "megoldódott". Jóri hivatala megszűnt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője Péterfalvi Attila pedig nem látja problémásnak az ügyet. Így a NAIH és a kérdőíveket kezelő KEK KH közös kérelmére május 15-én a Fővárosi Törvényszék meg is szüntette az ügyben indult közigazgatási eljárást.

Lesz új polgári törvénykönyv

Aki ígérte: Répássy Róbert országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. október 13.

Ahol ígérte: MTI-nek nyilatkozott

Lényeg: A köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek a 2009 őszén elfogadott új polgári törvénykönyvet.

Idézet: "Az új, a szakma támogatását is élvező polgári törvénykönyvnek a választások után, a magyar emberek felhatalmazása alapján hivatalba lépő kormányzat idején kell megszületnie"

Teljesülés: 45%

A kormány 2010 nyarán visszaadta az új Ptk. előkészítését a Vékás Lajos akadémikus vezette szakértői bizottságnak. A koordinációra kineveztek egy miniszteri biztost, Székely Lászlót. A munka három bizottságban folyik: egy szakmai-operatív testületben, amely a szövegek elkészítésével foglalkozik, egy kodifikációs szerkesztőbizottságban és az úgynevezett főbizottságban, amely a szerkesztőbizottság által elfogadott végleges változatokat jóváhagyja. Székely jó egy évvel ezelőtt úgy saccolta, hogy 2011 nyarára készítik el az új Ptk. tervezetét, amelyet a kormány elé terjesztenek, a parlament decemberben fogadhatja el a törvénykönyvet, és az 2013. január 1-jén lépne hatályba. Elszámolta magát. A kódex tervezetét idén februárban bocsátották társadalmi egyeztetésre, és talán most valamikor kerül a kormány elé.

Lesz mindennapi tornaóra

D ABA20100317023
Fotó: Manek Attila

Aki ígérte: Bánki Erik

Amikor ígérte: 2010. február 18.

Ahol ígérte: Index-interjú

Idézet: A terveink: 1. Naponta legyen testnevelésóra.

Teljesítés: 40%

A mindennapos testnevelés szép példája annak, milyen könnyű valamit kimondani és milyen nehéz megvalósítani. Attól ugyanis, hogy valaki ilyet mond és esetleg még törvénybe is írja, ez a dolog nem jön össze ilyen könnyen. Kellene hozzá elég tornaterem, pénz, testnevelő tanár és idő is, hogy az órák beleférjenek a diákok és a tanárok időkeretébe. Idén szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be a dolgot: az első, ötödik és kilencedik évfolyamon lesz minden nap tornaóra, azaz a 12 évfolyamból egyelőre háromban.

 

Lesz új Puskás-stadion

Aki ígérte: Bánki Erik

Amikor ígérte: 2010. február 18.

Ahol ígérte: Index-interjú

Idézet: MLSZ-stadion nem kell. A Puskás-stadiont viszont rendbe kell hozni, de nem önmagában, hanem a környékét is, ez egy harminchat hektáros terület. Itt felépülhetne végre egy ötezerfős kongresszusi központ, szállodák, egy helyre költözhetnének a sporthivatalok, felépülhetne egy tíz-tizenötezres atlétikai pálya – ha az új Puskás-stadion labdarúgó-aréna lenne, futópálya nélkül. [...] 2014-re állhat az új Puskás-stadion.

Teljesítés: 20%

A volt Népstadion felújítása és az új Puskás stadion építése talán nem véletlenül került be a Pató Pál projektek közé. Hogy mégis történjen valami, tavaly kormánybiztost neveztek ki a stadionfelújításokra. Idén februárbanszületett döntés arról, hogy az egykori Népstadiont végül nem bontják le teljesen, csak a torzóban maradt és régóta lezárt felső karéját építik vissza. A stadion a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtezői alatt még működik, majd atlétikai stadionná átalakítják át. Arról is kormánydöntés született, hogy építenek mellé egy teljesen új nemzeti arénát: a 35 milliárdosra becsült építmény 45 ezer ember befogadására lesz alkalmas, de a helyek száma 60 ezerre is bővíthető lesz. A Puskás Ferenc név majd átszáll az új arénára, a réginek pedig nevet keresnek. A mostani ígéretek szerint szeptember-október körül bemutatják a maketteket, a kiviteli tervek 2014-re készülnek el, az aréna építésével pedig 2016-ra készülhetnek el.

Debrecennek új stadionja lesz

stadion22

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. január 29.

Ahol ígérte: interjút adott a Nemzeti Sportnak

Idézet: "Debrecen megdolgozott érte, hogy partnere legyen a kormány - a magántőkét is mozgósítva - egy olyan stadion felépítésében, amilyenre a város polgárai már régóta vágynak."

Teljesítés: 35%

Orbán Viktor alapításának 110. évfordulójára vadonatúj stadiont ígért a debreceni csapatnak. Kis probléma, hogy a veretlenül bajnoki címet szerző csapat idén tölti be 110. születésnapját, de a stadion egyelőre nem újult meg. A létesítményt 10 milliárd forintból építik meg. Májusban egy konferencián mutatták be a  terveket. A Nagyerdő közepére tervezett teljesen új, 20 ezer férőhelyes stadion terveinek engedélyeztetési eljárása a nyáron zajlik, ősszel pedig nyílt közbeszerzési eljárással választják ki a kivitelezőt. Ha a tender eredményes lesz, ősszel a munkálatok is elindulhatnak. A felújítás 2014 tavaszán fejeződhet be.

Nem lesz futballhuliganizmus

Aki ígérte: Bánki Erik

Amikor ígérte: 2010. február 18.

Ahol ígérte: Index-interjú

Idézet: A futballhuliganizmust már a nyáron megszüntetjük. Személyes beléptetési rendszert vezetünk be a stadionokba, amit mobil beléptető rendszerrel segítünk, a stadionokat kamerával szereljük fel, módosítjuk a Btk-t. A rendbontók szigorúbb büntetésekre és gyorsított eljárásra számíthatnak.

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. január 29.

Ahol ígérte: interjút adott a Nemzeti Sportnak

Idézet: "Határozott jogi szabályozási tervünk van arra, miként lehet a magyar futballt ismét közönségbaráttá tenni, hogy rend legyen a tribünökön, legyenek olyan szabályok, amelyek betartása nem lehet kérdéses. Olyan körülményeket kell teremteni a lelátókon, hogy a családok számára fizikai és pszichés veszély nélküli szórakozást jelentsen a meccsek látogatása. Az angol gyakorlat kiválóan működik és szerintünk beültetése a magyar viszonyok közé megoldást hozhat erre a gondra."

Teljesítés: 100%

Tavaly ősszel elfogadták azt a törvénycsomagot, amely a sporttörvény, a szabálysértésekről, a rendőrségről szóló törvény módosításával lép fel a sporthuliganizmus ellen. A meccsekre érkezőknek felszólításra igazolni kell magukat, róluk képet is készíthetnek. Ha valaki meccs közben balhézik és nem igazolja magát, akár három óráig is visszatarthatják, amíg a rendőrség kiérkezik. A huligánok kiszűrésére a stadionok névre szóló jegyeket állíthatnak ki. A módosítások értelmében vétség és két éves börtön jár azért, aki bemegy a pálya elzárt területére vagy oda bedob valamit. Három évet kaphat az, aki a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követi el. A sportrendészeti nyilvántartásba nemcsak az kerül, aki  pályán követett el szabálysértést, de az is, aki az odautazásnál vagy a meccsről hazafelé menet balhézik. A rendbontást elkövetőket nemcsak jedvenc csapatuk meccseiről, de minden sportrendezvényről kitilthatják.

Lesz múzeumi negyed

Fotó: Soós Lajos

Aki ígérte: Tarlós István

Amikor ígérte: 2010. március 2.

Ahol ígérte: Népszabadság

Ígéret: Már az első ciklusban kezdeményezzük egy múzeumi negyed építését az elvetélt kormányzati negyed helyén.

Teljesítés: 5%

Az Andrássy negyed nevű megakoncepció helyett a 2011 szeptemberében kormánybiztossá kinevezett Baán László egy szűkebb, de több konkrétumot tartalmazó elképzelést vázolt fel egy novemberi konferencián. A Városliget mellett, az 56-osok terén két új múzeumot építenének: az egyikbe költözne a jelenleg a Várban működő Nemzeti Galéria,. A másikba a kecskeméti Fotográfiai múzeum. Ez is jó eséllyel pályázhat majd Pató Pál projektjei közé. A múzeumi negyed hatástanulmányait két év múlva fejeznék be, a nemzetközi tervpályázat után pedig 20-30 milliárdból építenék fel az első múzeumot EU-s pénzekből. A projekt 2017-ben lenne kész.

Lesz kilakoltatási moratórium

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. április 1.

Ahol ígérte: Veszprémben

Idézet: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke országjárásának mai állomásán, Veszprémben újságíróknak elmondta, hogy minél előbb megállapodásnak kell születnie a bajbajutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdekében. Amíg ez nem történik meg, addig a következő kormány fenn fogja tartani a kilakoltatási moratóriumot. (Szijjártó Péter közleménye)

Teljesülés: 100%

A kilakoltatási moratóriumot első lépései között vezette be a kormány 2010-ben és négy alkalommal meg is hosszabbította. A moratórium alapból a téli időszakban, december 1. és március 1 között működött, amikor nem élt, zajlottak az árverések és kilakoltatások. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2011 harmadik negyedévében 705 sikeres ingatlanárverést tartott, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent,  a kilakoltatások száma azonban kétszáz alatt maradt. A kormány idén március 1. után már nem hosszabbította meg a védelmi időszakot, mivel januárban megkezdte működését a Nemzeti Eszközkezelő (NET). A NET felvásárolja a bajbajutottak ingatlanait és a hitelező bankokat részben kártalanítja, a lakók pedig tovább bérelhetik a lakásokat. A Magyar Bankszövetséggel történt tavaly decemberi megállapodás alapján a korábban eldöntött 5 ezer helyett 25 ezer ingatlant vásárol meg a NET 2014 végéig, ebből 8 ezret 2012-ben. Az ingatlanvásárlások 35-40 milliárd forintba kerülnek az államnak.